Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.1. Vírusok az ivóvízellátásban

5. táblázat. Vízi környezetbe kerülő* gyakoribb humán vírusok Vírus A vírusfaj száma Ürítés módja Széklet Vizelet Adeno 31 + + (1-9)­+ ü,4, 7) Polio 3 + + Coxsackie A 23 + Nem ismert Coxsackie B 6 + + (2, 3, 4) Echo 31 + + (9, 14) Hepatitis >2 + + Reo 3 + + Cytomegalo 1 + + Reovirus-szerü Ismeretlen + Ismeretlen Megjegyzés: * Ezen vírusok átvitele rendszerint enterális úton történik. A vírusok a szennyvízbe kerülnek. Minthogy kis mennyiségű vírus is megfer­tőzheti az érzékeny egyéneket és betegséget okoz, így a kis mennyiségű vírus víz­beli jelenléte is közegészségügyi kockázatot idéz elő. A befogadóba kerülő vírusok mennyisége a szennyvíztisztító rendszer vírus eltávolító hatékonyságának (6. táblázat; Sproul, 1977) és a fertőtlenítés inaktivá­ló hatásának (7. táblázat: Liu et al., 1973) a függvénye. 6. táblázat. Vírus eltávolítás szennyvíztisztítással Tisztítandó szennyvíz: 10000 PFU/L* Tisztítás Valószínű eltávolítás, % Maradék vírus, PFU/L Előülepítés 0 10000 Klórozás 50 5000 Csepegtetőtest 50 5000 Klórozás 50 2500 Eleveniszapos tisztítás 90 1000 Klórozás 50 500 Kémiai foszfát eltávolítás és ülepítés 90 1000 GAC adszorpció 10 900 Klórozás 99 9 * Plaque képző, egység (PFU/L) Az egybefüggő sejtrétegen kialakuló kerekded világos terület, amely több ví­rus-szaporodási ciklus során az összefüggő sejtek elpusztulása vagy feloldódása révén keletkezik. A 6. táblázattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az inoculum (a beoltásra 60

Next

/
Thumbnails
Contents