Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

5. Víztisztítás - 5.6. Palackozott természetes ásványvizek

Az olyan országokban, amelyekben a vezetékes ivóvíz minősége bizonytalan, a jól ismert palackozott ásványvizek bizonyára biztonságos alternatívát képvisel­nek. Azt azonban mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a palackozott ásvány­vizek mikrobiológiai szempontból nem annyira „tiszták”, mint amennyire egyes vízellátók azt igénylik. Ezért is az ásványvizek csecsemők esetében nem tekint­hetők az ivóvízellátás alternatívájának (Stichel, 1982). A természetes (mesterséges) ásványvizek kation- (Ca2+, Mg2+, Al3+, Fe2+, Mn2+, As3,5+....), valamint aniontartalma (F~, F, S042-, CF, C032-, HC03~, ....), a naponkénti ásványvíz fogyasztást figyelembe véve, körültekintő mérlegelést igé­nyel, nemcsak a csecsemőknél, de felnőtteknél is (Sujbert L., 1999). 5.7. A VÍZTISZTÍTÁSBAN ALKALMAZOTT GAC ESETLEGES VESZÉLYESSÉGE A GAC a nyersvízben előforduló oldott anyagok zömét adszorbeálja. így ha­tékonyan távolítja el például az illékony, az extrahálható anyagokat, peszticide- ket és a herbicideket. A nyersvizekben előforduló oldott fémeket azonban kevés­bé képes eltávolítani. A GAC, ha a megfelelő ideig kontaktusban van a radon - tartalmú vízzel, akkor hatékonyan távolítja el a vízben lévő radont is. Elméletileg minden GAC rétegen adszobeálódott szennyeződés deszorbeáló- dik. Az extrahálódási folyamat azonban a sebességet korlátozhatja és a szennye­zőanyagok oldhatósága az extraháló folyadékban kismértékű lehet. Ezért a deszorpció tökéletlenné válhat. Az aktívszén adszorpciós affinitása a szerves szennyezőanyagokkal szemben azt eredményezheti, hogy a szén olyan mértékig akkumulál egyes szennyezőa­nyagokat, ami miatt az aktívszén maga is veszélyes szennyezőanyaggá (hazar­dous waste) válhat. Az ilyen elhasznált aktívszén reaktiválása vagy elhelyezése külön szabályozást igényel. így például nagyobb koncentrációjú radon granulált aktívszenes eltávolításakor olyan mértékű radioaktivitás dúsulás jelentkezhet a rétegben, ami miatt az aktívszén reaktiválása, elhelyezése közegészségügyi koc­kázattal járhat (Lowry, 1988; Kinner, 1990; Kinner et al., 1990). A sokféle szennyeződés GAC szűrővel való eltávolításakor, egyes esetekben tehát a GAC, közegészségügyi szempontból veszélyes voltának ellenőrzése indo­kolttá válhat. 5.7.1. AZ AKTÍVSZÉN VESZÉLYES TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA A GAC rétegben adszorbeálásra kerülő egyes szennyezőanyagok veszélyessé­gét a toxicitáskritériumok alapján vizsgálják (McTigue et al., 1994; Koffskey, 1990). Valamely szennyezőanyag toxicitását a szennyezőanyaggal legalább 18 órán keresztül kontaktusban lévő extraháló folyadék analízise alapján határozzák meg. 592

Next

/
Thumbnails
Contents