Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
5. Víztisztítás - 5.5. Úszó- és fürdőmedencék vízének fertőtlenítése
c) 10000 1000 u. o ff 10 D D 1 0,1 i ► d) 2 3 4 5 Mintavételi hely 287 a-d. ábra. A mikrobiológiai sűrűségek változása hét mintavételi helyen. 1 = Hoom; 2 = Driebruggen; 3 = Schagen; 4 = Hellevoests-luis; 5 = Strijen; 6 = Gorkum; 7 = Leiden. A mintavételi helyek rangsorolása a növekvő TC szerint történt. A 0,01/100 mL F - specifikus RNS fág sűrűségek kimutatási határ alatt vannak. Az ábra a mikroorganizmusok tartományának változását is érzékelteti. Az indikátor baktériumok sűrűség változása legnagyobb mértékű az 1 sz. Hoom (tó) mintavételi helyen. Ezen mintavételi helyen a sűrűség változás a tóbeli mintavételi helyek szerint változott: a parttól távolabbi mintákhoz mindig kisebb sűrűségek, a parthoz közeli mintákhoz mindig nagyon indikátor baktérium sűrűségek tartoztak. 5.5.3. A VÍZMINŐSÉGI PARAMÉTEREK KORRELÁCIÓJA A vizsgált fekális paraméterek korrelációja a 120. táblázat alapján érzékelhető (Medema et al., 1997). A táblázat alapján megállapítható:- az E. coli és a TC átlagos sűrűségei közötti arány 1:04, jóval állandóbb, mint az arány az egyéb mikrobiológiai paraméterek között, melyeket a fekális szennyeződésekre (FE, F-sp. RNS fágok, enterovírusok) vonatkoztattak.- a mikrobiológiai paraméterek közötti korreláció vizsgálatakor kiderült, hogy korreláció csak az FE és az E. coli között létezik,- a minták adatai alapján bebizonyosodott, hogy az E. coli és az FE közötti 567
