Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.3. A higany közegészségügyi hatásai a vízellátásban

4.3.2. OXIDÁCIÓS ÁLLAPOTOK

A higany (Hg) három oxidációs állapotban létezhet: elemi (0) Hg, merkuro (+1) Hg22+ és merkuri (+2) Hg2+. A Hg22+ egyértékű Hg(I), míg a Hg2+ kétértékű Hg(II) alak. A 169. ábra a három oxidációs állapotra vonatkozó stabilitás tartományokat szemlélteti (Eh-pH diagram ;Stolzenburg et al., 1986; Hem, 1970; Davis et ah, 1966). Az Eh az oxidációs potenciált képviseli. Az Eh érték növekedése oxidáltabb állapotot fejez ki. A klorid és a kén a diagramban a környezetben gyakori koncentrációkon (1 mM mindkettő) van jelen, a higanyfajtákra gyakorolt befolyásukat fejezik ki.

Az oxigén gyorsan lép reakcióba az elemi higannyal és kétvegyértékü higany keletkezik (Glew et al., 1971). így az oxigénnel telített felszín alatti vizekben, vagy a felszíni vizekben a kétvegyértékü ion az uralkodó forma. Az elemi higany (Hg) is oxidálódik klórral, így a fogyasztás előtt, klórozott ivóvízben az oxidált higany az uralkodó forma.

329

169. ábra. A vízi higany fajták stabilitási mezői különböző Eh és pH értékeken. (A számításokhoz 1 mM klorid- és kén koncentrációkat vettek figyelembe; a felszínalatti vizekre vonatkozó szokott Eh-pH tartományok is adottak.)