Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.2. Ólom a vízellátásban

reakciótermék képződik a csőfelületen ill. a létező korróziós termékeket jóval egyenletesebb bevonatba építi be.

156. ábra. Lúgosság és DIC kapcsolata különböző pH szinteken

4.2.6.3. PASSZÍVÁLÓ BEVONAT KÉPZŐDÉSE

A passzíváié film képződés alapja az, hogy a víz minőségét olyanná kell változtatni, ami a termodinamikailag stabil fázis létrejöttét elősegíti. Az ólom - kémia még a tiszta, csak karbonát ionokat (mint a C032“és HC03~ ionok) tartalmazó víz esetében is nagyon bonyolult. Az ólom oldható komplexeket [mint a PbCO30 és Pb(C03)22-] alkot, azonkívül hidroxid komplexek vannak jelen, a pH- tól és a karbonát koncentrációtól függően.

A 157 a-b. ábra (EPA, 1993) az ólom fajták eloszlását szemlélteti, egyensúlyban a normál és lúgos ólom karbonáttal, az alacsony (a. ábra) és a magas DIC koncentrációjú vizek esetében. Az ábra alapján megállapítható, hogy a semleges és gyengén lúgos vizekben, mint amilyen a legtöbb tisztított vagy kezelt ivóvíz rendszer, az ólom komplex, kötött formában [mint PbC03° és Pb(OH)2°] van jelen. Ezen komplexek jelentősége három-dimenziós oldhatósági diagramon jól érzékelhető (755. ábra; EPA, 1993):- nagyon alacsony ólom koncentráció esetében az ólom jól oldódik,- a kis mennyiségű karbonát adagolásakor az ólom oldhatósága drasztikusan csökken, különösen a pH 8,5-9 feletti tartományban,- a karbonát koncentráció további növelésekor az ólom a PbHC03+, PbCO30 és Pb(C03)22- komplexek képződése miatt újra oldódik.

Az ólom nagyon oldhatatlan ortofoszfát komplexeket is alkothat, különösen a Pb5(P04)3(OH) (s) és Pb3(P04)2(s) komplexek képződhetnek. Ezek a szilárd orto315