Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.1. Alapkifejezések definíciója - 1.2. A vízminőség-probléma kockázati alapú becslése
Az 5. ábra szaggatott vonal alatti része a vízeredetű fertőzés alacsony endémi- kus szintjeinek kiküszöbölésére, továbbá a megfelelő víztisztítás kiválasztására mikrobiológiai és a fertőtlenítésből származó kémiai kockázatok kiegyensúlyozására irányul. Feltételezett, hogy a vízeredetű patogénekre és a fertőtlenítési melléktermékekre vonatkozó elfogadható kockázat csak a közös figyelembevétel alapján határozható meg. Minthogy a kétféle típusú kockázatok eltérő módon határozhatók meg és kockázatbecslésükből kifolyólag különböző bizonytalanságokat tartalmaznak, fontos döntések szükségesek a kockázatok összehasonlításához és a megfelelő víztisztítás megválasztásához. A döntési fában minden rombusz-alakú alakzat magában hordozza azt a meghatározási kritériumot, hogy valamely tisztítás-típus, vagy gyakorlat alkalmazha- tó-e, vagy módosítás szükséges a patogénekből és a melléktermékekből származó összes kockázat csökkentése céljából. Eme kockázat menedzsmentet a szociális-gazdasági állapot is befolyásolja (7. táblázat', Craun et al., 1994). I. táblázat. A kockázat menedzsment és a szociális-gazdasági állapot kapcsolata nagy általánosságban (Példa) Tényező Állapot Kockázat menedzsment prioritás Csecsemő halandóság Magas Patogének Várható életkor (expectancy) Alacsony Patogének Technológia Magas Patogének/melléktermékek Jövedelem Magas Patogének/mel léktermékek Közegészségügy infrastruktúrája Magas Patogének/melléktermékek Felszín alatti vízre vonatkozó, a patogének és fertőtlenítési melléktermékek szabályozására hivatott döntési fa a 6. ábrán értelmezhető (Craun et al., 1994). A lehetséges tisztítási döntések a felszíni vizekéhez hasonlók. A fő különbség: a legtöbb felszín alatti vízre vonatkozó vízellátás esetében a patogén és a mellék- termék prekurzor szintek a felszíni vizekénél jóval alacsonyabbak. Ez a tény a döntéseket egyszerűsíti. A felszín alatti vizek zavarossága kismértékű, általában a patogén protozoon szennyeződésektől mentesek, nem tartalmaznak patogén baktériumokat és vírusokat. Az ivóvízellátásra igénybe venni szándékolt felszín alatti víz kezdeti analízise az esetleges szennyezőanyag forrásokat, a kutak felszíni víztől való távolságát, a csatornarendszereket, állattenyésztő telepeket, a mezőgazdasági tevékenységeket, a legeltetést stb. kell hogy magába foglalja. A kút környezetének közegészségügyi szempontból való ellenőrzése az esetleges szennyező forrásokat felderítheti és a szükséges víztisztítás-koncepció kialakítható. A nyers felszín alatti víz kezdeti analízise- a zavarosságra és- a fekális coliformra 30
