Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban
4.1.9.1. EGYMÁST KÖVETŐ ZUHANYOZÁSOK A példának választott 3 egymást követő, 15 min időtartamú zuhanyozás közbeni 222Rn aktivitás a 140. ábrán értelmezhető (Hopke et al., 1996). Az ábra nyomatékosan érzékelteti azt a kedvezőtlen helyzetet, ami fürdőszobában, egyes radontartalmú gyógyfürdőkben jelentkezhet. Ilyen esetekben a ventiláció szerepe alapvető. 4.1.10. FÜRDŐSZOBA DIMENZIÓK HATÁSA A 141 a-b. ábra (Hopke et al., 1996) a fürdőszoba dimenzióinak 4,2 m x 2 m x 2,2 m-rő! 2 m x 1,5 m x 2,2 m-re változtatása a radon koncentrációra és az egyenérték dózisra gyakorolt hatását érzékelteti. A kisebb fürdőszoba esetében a felület/térfogat aránya nagyobb, így a részecskék lerakódása nagyobb mértékű, a dózis mennyiség/radon arány pedig kisebb. Ez azt jelenti, hogy a radon aktivitás nő, amíg a fürdőszoba térfogata csökken, az expozíció növekedése kisebb, mint amit a tisztán térfogati hatástól lehetne várni. 4.1.11. VENTILLÁCIÓ HATÁSA A 142. ábra (Hopke et al., 1996) a radon aktivitás változása és a légcsere (ventilláció) mérték 0,5 h'1 -ről 2 If'-ra növelése közötti kapcsolatot mutatja. A 143. ábra, az előző ábrán túlmenően, már az egyenérték dózis mennyiség és az aeroszol részecskék mérete és a légcsere kapcsolatát érzékelteti. Az integrált dózis 15 min zuhanyozásra, majd 15 min fürdőszobában maradásra vonatkozik. Az aeroszol részecskék száma mindkét ábra esetében 20.000/cm3, a fürdőszoba dimenziói 4,2 m x 2,2 mx2mJ ventilláció mértékét 4-szeresre növelve, mindkét részecskeméret esetében kb. 30 % dózis redukció jelentkezett. 295 140. ábra. A 222Rn koncentráció létrejötte 3 egymást követő, 15 percekig tartó zuhanyozáskor
