Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban

-A 10 nm feletti tartományban a lerakódás zöme a mély tüdő régióiban (alve- oláris regió) jelentkezik. A tüdő ezen régiójában a tüdő felület nagyon nagy, így az aktivitás mértéke az egyes mezőkben nagyon kicsi. Minthogy a rák összetett (multiple) folyamatok eredményeként keletkezik, így a lerakódásból származó aktivitás a tüdő ezen részében kevésbé járul hozzá a betegség létrejöttéhez.- A > 500 nm tartományban a lerakódás mértéke újra nő, mert az ütközések (impacts) a részecskék légúti traktusbeli lerakódását segítik.- A nagyobb részecskék esetében a lerakódás elsősorban az orrban és a szájban nyilvánul meg, a részecskék a tüdő kritikus területét nem érik el, így a rák-okozás elmarad.- Valamely lakásban a rádióaktivitás mértéke rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen- a károsodás okozása és- a lehetséges megbetegedés elsősorban ettől függ.

Az emberi szervezet a tüdőben lerakodott károsító anyagok eltávolítására például a nyálkás tisztítással (mucous clearance) reagálhat. A nyálka a tüdőből a hörgőkbe és a bronchilusokba mozog felfelé és a gyomor-bél traktusba lefelé. Azonban a radon bomlási - termékek rövid felezési ideje miatt, azok lebomlanak és mielőtt kitisztulnának az emberi szervezetből, károsító hatásuk bekövetkezik. A 220Rn második bomlási terméke a 212Pb, felezési ideje 11 óra, ezért az aktivitás nagy része kitisztulhat a szervezetből, mielőtt lebomlana. így a tórium - emanáció bomlási termékek azonos mennyiségű levegőbeli alfa aktivitás kon293

138. ábra. Részecske lerakódás hatékonysága az emberi légzőszervi traktusban az aerosol részecskék átmérőjének függvényében