Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban

kázata 1,6 • 10 6, ami azt az állítást igazolja, miszerint a tüdőrák kockázat elsősorban a belélegzéshez kapcsolódik.

136. ábra. Az emberi szervezetben lévő radon általános biokinetikai modellje.

Az elfogyasztott víz is fontos szerepet játszhat a kockázat befolyásolásában. Az analízis feltételezi, hogy az elfogyasztott radon a gyomorból rögtön nem távozik el. Crawford - Brown arra a következtetésre jutott, hogy az elfogyasztási út az vízbeli radonból származó kockázat becslésekor nem hanyagolható el.

Az ismeretek jelenlegi szintjén tehát megállapítható:- a lakásban a radon koncentrációnak két jelentős forrása lehet: a talajbeli gáz

és az ivóvíz;- a talajbeli gáz egészséget befolyásoló felvételi módja a belélegzés, ami tüdőrákot eredményezhet;- az ivóvízben lévő radon egészséget befolyásoló felvételi módja a belélegzés és a vízzel, élelmiszerrel való elfogyasztás lehet, ami tüdő- és gyomorrákot eredményezhet (Deb et al., 1992);- a tüdőrák szempontjából az ivóvízből kritikus felvételi mód a belélegzés;- gyomorrák esetében a kritikus felvételi mód az elfogyasztás.

Mills (1990) a gyomorrákra a 9 • 10“4 élettartamra vonatkozó kockázati szintet számította ki az ivóvízben lévő 50 Bq/L (1300 pCi/L) átlagos radon koncentráció esetében. Ugyancsak kiszámította, a radon miatti rák - elhalálozás élettartam kockázatokat is különböző vízfajtákra (51. táblázat, Mills et al., 1990). Megállapítása szerint a legnagyobb közegészségügyi hatás (az USA-ban) a privát kutas ivóvízellátás során jelentkezik.

290