Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban

4.1.3. A RADON MEGJELENÉSE A LAKÁSOKBAN

A radon a lakások légterébe négyféle forrásból juthat be (Hess et al.,

1982):- a talajban lévő gázból,- a vízből,- az atmoszférából és- egyes építőanyagokból.

A radon (gáz) a lakásokba a talajjal érintkező falak és a padló repedésein és egyéb nyílásain keresztül jut be. A radon szint a talajfelszín alatt létesített lakásokban kétszer akkora nagyságrendű, mint a talajfelszín feletti lakásokban (Cohen, 1989).

Az építőanyagok (például fa, homok, betonkavics) és az atmoszféra hatása a lakások radon koncentrációjára általában kicsi. A külső légtér radon koncentrációja a talaj felső 1 m mélységéből származik.

Az elsődleges mechanizmusok, amelyek a radont a talajokból és a külső légtérből a lakáson belüli légtérbe hajtják,- a kis nyomáskülönbség,- a szelek és/vagy- a lakásban és a külső légtérben lévő hőmérsékleti gradiens keltette kis nyomáskülönbség (Nero, 1989).

4.1.4. A RADON VÍZBŐL LEVEGŐBE KERÜLÉSE

Ha a víz az atmoszférával kontaktusba kerül, a vízben oldott radon egy része az atmoszférába diffundál. Általában a vízből kidiffundálódó radon mennyisége és transzformálódási sebessége- a vízbeli radon koncentrációtól,- a víz hőmérsékletétől,- a külső szélsebességtől,- a légtér nedvességtartalmától,- a barometrikus nyomástól,- az évszaktól,- a napszaktól,- a víz melegítésétől és- a vízhasználat módjától (zuhanyozás, gépi mosogatás, mosás stb.)

függ. A lakóházakban a levegő és a víz radon koncentrációja arányának nagyságrendje 1.10“4.

A radon átadás (transfer) hatékonysága (a víz radonvesztesége) a különböző lakóházi tevékenységek esetében 30-90 százalék tartományban valószínűsíthető (Prichard et al., 1984). A 134. ábra (Clemente et al., 1980) valamely lakóházból származó radon szint napi változását érzékelteti (az előbb felsorolt tényezők ha286