Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.1. Alapkifejezések definíciója - 1.2. A vízminőség-probléma kockázati alapú becslése
A meghibásodási információkat a klórozó üzemeltetés adatai szolgáltatják. További példa: a vízgyüjtőterületi záporvíz emberi-, és állati eredetű szennyeződése, ha nincs vízgyüjtőterületi védekezés (puffer), az ivóvízellátás céljait szolgáló vízkészletbe (pl. folyóba) jut. Az ilyen felszíni lefolyás szennyeződést a 3. ábra képvisel (Stevens et al., 1996). 3. ábra. Felszíni lefolyás szennyező hatása Az esemény-fa az egyes hiba-fák által szolgáltatott információkat integrálja és az általános kockázat definiálására használható. Az esemény-fa tehát számos, a hiba-fákból származó esemény kombinációja. Valamely esemény-fa az előforduló események lefolyási valószínűségét szemlélteti és az események lehetséges kombináció tartományát érzékelteti, segíti minden esemény sorozat valószínűségének meghatározását. A 4. ábra (Stevens et ah, 1996) egyszerű esemény-fa, amely a mikrobiológiai vízminőséget befolyásoló eseményeket szemlélteti. A veszély egyes esetekben időeltolódással jelentkezik a vízellátó rendszerben. Pl. a záporvíz szennyezőanyagai 24 óra, vagy akár, E. coli esetében egyheti idő- eltolódással jutnak el a vízelosztó rendszerbe (ÖIlős, 1998). Végső soron a modellezést a hosszúidejű kémiai- (pl. az oxidációs termékek, vízben maradt kismennyiségü szennyezőanyagok) és a rövid idejű mikrobiológiai kockázatra kell kiterjeszteni. A modellek kifejlesztésekor és alkalmazásakor gondolni kell arra is, hogy a 27
