Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

3. Cianobaktérium toxinok a vízben - 3.12. Közegészségügyi hatások és kockázatbecslés

3.12.3. AZ IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS KOCKÁZAT Általános megállapítás az, hogy az ivóvíz cianotoxin tartalmától az ember akiit halálos toxikózist nem kap, mert az ivóvíztisztítással (koaguláció, flokkulá- ció, szűrés, oxidáció-fertőtlenítés) a toxikus sejtek és a sejtekből kijutott (released) oldott toxinok olyan szintre csökkenthetők az ivóvízben, ami akut ha­lálos hatásokat nem eredményez (Yoo et al., 1995). Az embert halálos toxin dó­zis csak véletlenszerű toxin lenyelésekor, nagyon súlyos cianobaktérium tömeg­produkció jelentkezésekor érheti. Az USA-ban és Ausztráliában viszont előfordultak olyan esetek, amikor az ivóvízben maradt cianotoxinok hozzájárultak az ember betegségéhez, akut nem­halálos vagy krónikus toxicitás formájában, különösen a tömegprodukció utáni réz-szulfátos kezelést követően, amikor a sejtek szerkezete megbomlott (lyse) és a sejtekből a toxinok nagyobb mennyisége jutott a vízelosztó rendszerbe. Ilyen és hasonló esetekben az észlelt szimptómák:- hasi fájdalmak (abdominal pain),- hányinger (nausea),- hányás (vomiting),- hasmenés (diarrhoea),- torokgyulladás (sore throat),- száraz köhögés (dry cough),- fejfájás (headache),- a száj sebesedése,- atipusos pneumonia,- szem-, fül-, orr irritáció. Ezen betegségekhez tartozó toxin szintek, az identifikálási eljárások jelenlegi szintjén általában ismeretlenek. A cianotoxinokkal (különösen a hepatotoxinokkal) kapcsolatos kockázatbecs­lésekor további nagyon fontos tényező: a laboratóriumi egereken végzett vizsgá­latok bizonyítják, hogy a mikrocisztinek és a nodularinok a protein foszfatázokon keresztüli inhibició miatt erős daganatserkentő tulajdonságúak. Ezt a többlet koc­kázati tényezőt (daganatserkentés) a kockázatbecslésekhez figyelembe lehet ven­ni az állatok expozíciójához tartozó toxikológiai és kémiai adatok alapján. Mint­hogy ilyen kutatások, melyek a mikrocisztinek tumor képződéskor megnyilvánu­ló serkentő hatását az emberi populációra bizonyítanák, még hiányoznak, ezért indirekt úton állítható, hogy ez a serkentő hatás lehetséges. Ez az eset is bizo­nyítéka annak, hogy az emberi populációra vonatkozó közegészségügyi kocká­zatok és hatások csak bizonytalanul ítélhetők meg. A Wuhan-i Hidrobiológiái Intézet (Carmichael et al., 1986) és a Sanghai-i Or­vosi Intézet (Yu, 1989) kimutatták, hogy a toxikus cianobaktériumok a vízellátó rendszerekben széleskörűen jelen vannak. Pozitív korrelációt kaptak a felszíni vi­zek és a nagymértékű májrák között (Shun-Zhang, 1989). Kimutatták a mikro- cisztineket is a felszíni vizet szolgáltató ivóvízrendszerekből. A jövőbeni kutatá­273

Next

/
Thumbnails
Contents