Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.1. Alapkifejezések definíciója - 1.2. A vízminőség-probléma kockázati alapú becslése
kockázatbecslési folyamatban, a kockázat számítás és rangsorolás fontos prekurzora (Stevens et al., 1996). A vízellátó rendszerben jelentkező lehetséges, a vízminőséggel kapcsolatos kockázatok azonosításához és mértékének megállapításához kémiai (pl. gyenge fertőtlenítés), mikrobiológiai vagy esztétikai természetű veszélyeket feltüntető „termelési vonal”-diagramot kell létrehozni. A mikrobiológiai kockázatra vonatkozó diagram az 1. ábrán adott (Stevens et al., 1995). A diagram alapján a vízminőséggel foglalkozó szakember a fogyasztói csaptól kiindulva a vízelosztó rendszeren, a víztisztító telepen, a szennyvíz, ill. csapadékgyűjtő csatornarendszeren áthaladva, a vízgyűjtőterületen is azonosítani tudja, hogy az ottani események (pl. a szarvasmarhák legeltetéséből eredő ürülék Cryptosporidium oocysta vagy E. coli tartalma) a fogyasztói víz minőségét miként befolyásolhatják. A teljes kockázatbecslése tehát rendszerprobléma. 1.2.1. VALÓSZÍNŰSÉGI ANALÍZIS A KOCKÁZATBECSLÉSHEZ A vízfogyasztókat érintő lehetséges kockázatok kimutatása fontos lépés a kockázatbecslés folyamatában. Ehhez a jellemző kockázatok valószínűségét kell kiszámítani, továbbá meg kell határozni a fogyasztókhoz kapcsolódó események egyesített hatását. A kockázat számításához gyakran alkalmazzák a Monte Carlo szimulációt. A 2. ábra (Stevens et al., 1995) a valószínűség eloszlásokat szemlélteti a kockázati modellezés változóinak leírásához. így az ábra érzékelteti a mikroorganizmus koncentrációinak (Q) valószínűségi eloszlásait a nyersvízben (source water). Ezt követik a telepi tisztítás és a fertőtlenítés hatékonyságának valószínűségi eloszlásai (a cél mikroorganizmus elölés), majd a tisztítási folyamat megbízhatósága (valószínűsége annak, hogy a telep megfelelően üzemel). A nyersvíz mikroorganizmus koncentrációit (Q) mind a telepi hatékonysággal, mind a megbízhatósággal szorozva, a tisztított vízben lévő mikroorganizmusok koncentrációja (Cj) kiadódik. 1.2.1.1. A HIBA-FA ÉS AZ ESEMÉNY-FA ANALÍZIS A kockázatbecslési modell- a hiba- fa-,- az esemény-fa- és- a valószínűségi analízist egyesíti magában. A hiba-fa az első lépést képviseli a veszélyes esemény előfordulási valószínűségének meghatározásában. A hiba-fa a hibákat definiálja, melyek valamely eseményt előidéznek. Pl. a klórozó meghibásodási valószínűsége a berendezés egymást követő meghibásodásainak eredménye, mindegyik meghibásodásnak meg lévén a maga valószínűsége. 24
