Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
3. Cianobaktérium toxinok a vízben - 3.5. A toxinok víztérbe jutásának, rezisztenciájának hatása a vízellátásra
szüntethetik (Inamori et ah, 1988). Mindkét organizmus képes a tömegprodukció felett uralkodni, ezért ezen organizmusokat Japánban a víztisztításban a toxikus cianobaktériumok eltávolításához alkalmazzák.- Egyes toxinok, különösen a hepatotoxikus mikrocisztinek kémiai szempontból viszonylag stabilak, ezért hosszú időn át perzisztensek, mielőtt biológiailag lebontódnak.- A vízparton akkumulálódott és kiszáradt tömegprodukció (bloom) anyaga toxikus tulajdonságait mintegy hat hónapon át megtartja (Jones et ah, 1993).- A cianobaktériumok hatásai a „legelésző” zooplanktonokra inkább fizikai, mintsem toxikusak lehetnek. Például a fonalas cianobaktériumok, mint az Anabaena és az Oscillatoria fajok, a rajtuk legelésző zooplanktonok szaporodását redukálhatják, azáltal hogy szűrőrendszerüket eltömik, miáltal ragadozó tevékenységüket gátolják (Haney, 1987). A zooplankton az egysejtű cianobaktériumokat el tudja fogyasztani, de a fonalas formájúakat nem. 3.5. A TOXINOK VÍZTÉRBE JUTÁSÁNAK, REZISZTENCIÁJÁNAK HATÁSA A VÍZELLÁTÁSRA A cianobaktérium sejtekből kiszabaduló (release) toxinok hosszú ideig, hónapokig változatlanok maradnak a vízi környezetben mikroorganizmusok hiányában, melyek biológiailag képesek lebontani azokat (Jones et ah, 1993). Szerencsére a toxinokat lebontani képes baktériumok a legtöbb vízben jelen vannak (Jones et ah, 1994). A lebontás azonban lassú, számos héten át tarthat. A lebontó- dás megindulása előtt, akár csak az eleveniszapos szennyvíztisztításnál (Öllős, 1991; 338. ábra) ún. bedolgozási fázisra (lag period) lehet szükség. Az ausztráliai tömegprodukciós (bloom) vizsgálatok arra is rámutattak (Jones et ah, 1994), hogy a kezdeti mikrocisztin lebontódás előtt a toxin biokémiai átalakulása következik be, és az így keletkező vegyület a protein foszfatázra jóval gátlóbb (inhibitory) volt, mint maga a mikrocisztin. De az ellenkezőre is van kutatási eredmény (Lám et ah, 1995): a kevert kultúra a mikrocisztin-LR toxint, laboratóriumi körülmények között, biotranszformálta 0,2 - 3,6 d felezési idővel és a protein fosz- fatáz inhibició csökkent. Jones et ah (1993) talált egy Gram-negatív pálcika alakú baktériumot, ami a mikrocisztint lebontotta (nagyon nagy kezdeti koncentráció, 1 mg/mL esetében), 2-3 napi bedolgozási idő után. Kitűnt, hogy a lebontódásért felelős enzim jelen volt, aktív volt a sejtmentes szűrletben. A mikrocisztin viszonylagos állandóságát a vízrétegben a fény is befolyásolja. Például a desztillált vízben oldódott tisztított mikrocisztin-LR (0,007-14 mg/L), fluoreszkáló fény és napfény hatására 26 napig meglehetősen stabil maradt: az expozíciós idő végén, a kezdeti koncentráció 86 százaléka megmaradt. Egyéb kutatási információk (Ressom et ah, 1994):- Egyes neurotoxinokat a mikroorganizmusok könnyen lebontják és meglehe235
