Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

3. Cianobaktérium toxinok a vízben - 3.3. A cianobaktérium tömegprodukció fő okai és hatásai

A cianobaktériumok a tavak és tározók vizében a feltételektől függően, különböző mélységekben ill. a keresztmetszet különböző részeiben, homogén vagy inhomogén módon helyezkedhetnek el. A cianobaktériumok sok faja képes testének felhajtóerejét is szabályozni (gázvakuolumok, olajcseppek, stb.), így önálló helyzetváltoztatásra is képesek (Yoo et al., 1995).

A cianobaktériumok vízbeli eloszlását befolyásoló körülmények a 112. ábrán tanulmányozhatók (Lindholm et ah, 1989). Szarvasmarha mérgezését, legvalószínűbben a 3. számozott helyen, a vízfelszínre felúszott cianobaktérium tömeg bekebelezése okozza. Ugyanezen zónában az ember számára a közegészségügyi kockázatot pl. úszás közbeni vízzel való érintkezés váltja ki. Az ivóvízellátáskor fellépő maximális közegészségügyi kockázat a 4. számozott zónából kivett víz miatt adódhat, ha a tömegprodukció a vízkivételi pont környezetében koncentrálódott.

112. ábra. A cianobaktériumok lehetséges elhelyezkedése rétegzett vizű tóban. (Vázlatos ábrázolás.) 1: epilimnion, diszperz állapotú fitoplankton; 2: szabad vízfelszín (felúszott cianobaktérium tömeg szélcsendes napokon); 3: partmenti víz (felúszott cianobaktérium tömeg, rendszerint elhaló); 4: metalimnion vagy más közbenső réteg; 5: üledék felszíne; 6: felső kevert vízréteg az őszi vízkeveredés kezdetekor; 7: teljes tó vize keveredett (őszi és tavaszi állapotok); 8: jég alatti vízréteg.

Továbbá: a cianobaktérium tömegprodukciók függőleges heterogenitása, a to- xicitás szintek horizontális változékonysága szélsőségesen alakulhat (Carmichael et ah, 1981). Például: két ivóvízellátás céljait szolgáló tó vízfelszíne közeléből vett vízminták elemzése alapján a tömegprodukció biomasszájában lévő mikro- cisztin-LR koncentrációk térbeli változásának mértéke 186 %-os ill. 36 %-os volt (Hrudey et ah, 1994; Kotak et ah, 1995). Ezek a kutatások arra utalnak, hogy valamely rögzített ponthoz, mint vízkivételi ponthoz tartozó maximális toxin szint előrejelzése nagyon nehéz, ezért a kivételi pont környezetében lévő víztérből tö- megprodukciós-anyagok gyakori mintavétele kívánatos.

230