Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.11. Amőba cysták az ivóvízellátásban

Például: amint az ábra bizonyítja, 99,9 %-os cysta pusztításhoz, pH=5 értéken, ahol szinte az összes klór HOC1 formában van jelen, 10 min kontaktidő alatt, 2 mg/L szabad aktív klór szükséges. pH=10 értéken, ahol szinte az összes klór hipoklorit (OCL) formában van jelen, 10 min kontaktidő alatt, 12 mg/L szabad aktív klór szükséges 99,9 %-os elöléshez. Az a tény, hogy minden cysta elölési szinthez közelítőleg hétszer több OCL kell, mint HOCI, azt jelzi, hogy a HOCl hétszer erőteljesebben ciszticid, mint az OCl.

Ha a szabad aktív klór (HOCl) előzetesen szervetlen ammonium vegyülettel lép reakcióba (10_3M NH4C1), és szabad klór nem marad a vízben, akkor a „klór” ciszticid hatékonysága lényegesen csökken. A szervetlen klóraminnal végzett fer- tőtlenítési vizsgálatok eredményei a 96. ábrán adottak (Stringer et al., 1971): a cysták reagálása a különböző koncentrációjú maradék szervetlen klóraminra, szoros kapcsolatban van a monoklóramin/diklóramin aránnyal, amit viszont az am- mónium/klór arány, a hőmérséklet és a pH befolyásol. A szervetlen klóramin leghatékonyabb cysticid alacsony pH értéken, ahol az NHCI

2 az uralkodó. Hatékonysága csökken, amint belőle egyre nagyobb hányad alakul át monoklóramin- ná (NH2CI), magas pH értéken. Például: a 96. ábra tanulsága szerint 99,9 %-os cysta elöléshez, pH=5 értéken, 10 min kontaktidő esetében, 8 mg/L szervetlen maradék klóramin koncentráció (közelítőleg 98 % diklóramin és 2 % mono- klóramin) szükséges. 99,9 %-os elöléshez 12 mg/L szervetlen klóramin szükséges, pH=9 értéken, miközben a szervetlen klóraminnak csak kb. 5 %-a van jelen diklóramin formában.

96. ábra. Maradék klóramin, pH és a cysták dőlésének százaléka. Kontaktidő 10 min, 30°C. Az amőba cysták majom”gazda-szervetbőP’ származnak. 1600-2000 cysta/mL

189