Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban
gye egyetlen gazdában (Current, 1985). Egy kis cryptosporidiosis fertőző dózis megkönnyítheti a vízzel való érintkezéskor az átvitelt, a nélkül hogy valaki a szokott módon vizet fogyasztana. A cryptosporidiosis leggyakrabban nyáron jelentkezik (Current, 1985). Nyáron és kora ősszel a több vízivás, úszás részben indokolhatja a cryptosporidiosis időszakos változását (60. ábra, Gallagher et ah, 1989). A Cryptosporidium parvum és a Giardia lamblia együttes fertőzés a cryptosporidiosis esetek 2-23 százalékában jelentkezett (Skeels et al., 1986; Wolfson et al., 1984). A két parazitikus fertőzés együttes megjelenése közös transzmissziós módra utal. A kutatók és a közművek széleskörűen ellenőrizték a Cryptosporidiumot a vízkészletekben és bizonyították, hogy a Cryptosporidium előfordulási koncentráció tartománya tág. Világszerte bebizonyosodott, hogy a Cryptosporidium oocysta a legtöbb nyersvízben jelen van (Frey et al., 1997). A Cryptosporidium egyes időszakokban a felszíni vizekben jelen van, más időszakokban nincs jelen (vagy csak a kimutathatóság határa alatti mennyiség van jelen). Minthogy a Cryptosporidium protozoon bél-patogén, a székletben található, amiből eleve következik, hogy az oocysta általában a szennyezett vízi környezetben lehet jelen (26. táblázat, Lisle et al., 1995). Az emberre fertőző Cryptosporidium faj a Cryptosporidium parvum (61. ábra). Más fajok is léteznek (Fayer et al., 1986) és azonosítottak az állati gazdákban, de azok az ember számára nem bizonyultak fertőzőknek. Az újabb kutatások azonban arra utalnak, hogy a nem emlős fajta gazdák, mint például a libák, kacsák, tengeri sirályok, hüllők olyan oocysták hordozói lehetnek, melyek az emberre fertőzők lehetnek, ha azok emlősök által fertőződnek meg (Fayer et al., 1997). 143 60. ábra. Cryptosporidiosis előfordulások. New Mexico.
