Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.6. Legionella pneumophila az ivóvízellátásban

(0,08 mg/L) esetében is több mint 24 h kellett a L. pneumophila teljes inak­tiválásához,- 0,01 és 0,02 mg/L ezüstion koncentráció elégtelen a teljes inaktiváláshoz. A L. pneumophila mindkét esetben 5 nap után is perzisztens maradt az ezüst­ionokkal szemben. 43. ábra. A L. pneumophila inaktiválása ezüstionokkal A réz/ezüst ionok együttes alkalmazásakor (0,02/0,02; 0,02/0,04; 0,04/0,02; 0,4/0,4) az 1. szerológiai csoportba tartozó L. pneumophila teljes inaktiválásához 8,2 h, 5,6 h, 3,6 h, és 1,6 h kontaktidő tartozik. A réz és ezüst ionok önálló jelen­létekor ugyanezen koncentrációk esetében a teljes inaktiváláshoz nagyobb mint 24 h kontaktidő tartozik. A réz- és az ezüstionok együttes alkalmazásakor a szinergetikus fertőtlenítési hatásra a 44 a-b. ábra nyújt példát (Lin et al., 1996). A réz ion koncentráció 0,02 mg/L, míg az ezüst ion koncentráció 0,02 mg/L, ill. 0,04 mg/L. Az inaktivá­lási görbe mindkét kombináció esetében hasonló a Gard-féle additív modellből kapottal. A réz- és az ezüstionok együttes alkalmazásakor a szinergetikus fertőtlenítési hatásra a 45 a-b. ábra nyújt példát (Lin et al., 1996). A fertőtlenítés sebességei (rate) jóval gyorsabbak a 0,04 mg/L rézion 0,02 mg/L ill. 0,04 mg/L ezüstionnal való együttes adagolásakor, amit a kísérleti adatok és a Gard-féle additív görbe összehasonlítása bizonyít. Tehát a Cu2+/Ag+ = 0,04/0,02 és a 0,04/0,04 mg/L ará­nyok esetében szinergetikus, alacsonyabb Cu2+/Ag+ arányok esetében (44 a-b. áb­ra) pedig csak additív hatások jelentkeznek. A réz- és az ezüst ionok együttes alkalmazásakor az additív és szinergetikus hatások együtt érvényesülnek az 1. szerológiai csoportba tartozó L. pneumophila inaktiválásakor. A rézionok sejt-fal aktív fertőtlenítőszerek, így a sejtfal permeá- bilitását el tudják roncsolni. Az ezüstionok viszont megakadályozzák a protein és enzim szintézist (Dömék et al., 1984). Az in vitro vizsgálatok során a nagyobb 119

Next

/
Thumbnails
Contents