Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.6. Legionella pneumophila az ivóvízellátásban

A réz/ezüst ionok biocid hatása az ionok felületaktív pozitív töltésének tulajdonítható. Ezért az ionok a negatív töltésű baktérium sejt falakhoz adszobeálód- nak, miközben a sejtfal permeábilitását tönkreteszik. Ez a folyamat a prortein de- naturálódáshoz kapcsolódva, a sejtszerkezet megváltozását és pusztulását okozza (Slaivson et al., 1990).

A réz és az ezüst külön - külön vagy kombinálva (együtt) alkalmazható.

A réz/ezüst (A és B antimikrobiális fertőtlenítőszer) együttes szinergikus hatása a részleges inhibiciós koncentráció index (a részleges gátló koncentrációs index; FIC) alapján vizsgálható (Lorian, 1991):-M- + -ÉL = FIC. + FICb = FIC index,

MICa MICb a b

illetőleg

Jf“L + tAgl = FICc + FIC. = FIC index,

MICCu MIC.,

ahol [Cu] és [Ag] a réz ill. ezüst ionok koncentrációja,

MICcu és MICAg a réz és ezüst ionok minimális koncentrációja, amelyekkel külön-külön teljes elölés érhető el, FICcu és FICAg a réz ill. ezüst ionok részleges inhibiciós koncentrációja.

Az antimikrobiális fertőtlenítőszerek együttes hatása szinergetikus (több hatószer egyidejű hatásával elért hatástöbblet), ha az

FIC index < 1.

Ha a

FIC index > 2,

akkor a két fertőtlenítőszer hatása antagonisztikus, kölcsönös, gátlás érvényesül. A

1 < FIC index < 2

feltétel esetében a két önállóan alkalmazott fertőtlenítőszer hatását egyszerűen összegezni kell.

A mikroorganizmus inaktiválása a Gard modellel jellemezhető (Montgomery, 1985):

dN _ kN dt ~~ 1 + a(Ct) ’

117