Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése
2. Új kutak fertőtlenítése létesítésük után. Az új kutakat üzembe helyezésük előtt az 1. pont alattiak szerint újból fertőtleníteni kell. 3. Meglévő kutak fertőtlenítése a kút vagy a szivattyú javítása után. A meglevő kutak javítása vagy a szivattyú visszahelyezése után speciális fertőtlenítés szükséges. A javítás alatt a kútpalást belső felületéről, a szivattyú és a hozzá tartozó csővezeték faláról hártya, biomassza és egyéb szennyezőanyagok (debris) válhatnak le. Ezek az anyagok általában a kút fenekére ülepszenek, de egy részük beszennyezi a kútpalástot, különösen annak a vízszint feletti részét. Ez utóbbi szennyeződéseket a szokott fertőtlentési módszerrel nehéz megszüntetni. A következő speciális fertőtlenítési eljárás ajánlott (Kerri, 1990):- A kútpalástot erős, nem habzó detergenssel (trinátrium foszfáttal vagy Calgonnal) le kell mosni.- A klóradag a kútátmérő és a kútbeli vízmélység alapján számítandó. A kút vizében 100 mg/1 szabad aktív klór koncentráció legyen.- A klóroldatot a kútba kell juttatni, legcélszerűbb fel-le mozgatható tömlő segítségével. így a klór a kút minden részébe, a vízszint feletti palástot is beleértve, eljuttatható.- A szivattyúberendezéseket a kútba való leengedés előtt tisztítani, fertőtleníteni kell.- Ezt követően az új kút fertőtlenítési műveleteit kell elvégezni. 1.2.5. A SZENNYEZŐ ANYAGOK TRANSZPORTJA ÉS SORSA A FELSZÍNALATTI VIZEKBEN A felszínalatti vizek kitermelése a legtöbb esetben, jelenleg is, a hidraulikai szemlélet alapján tervezett. Az előzőekből azonban kitűnik, hogy a szennyezőanyagokat tartalmazó felszínalatti vizek felhasználásához a szennyezőanyagok sorsát, azok transzportja feltételeit, átalakulásukat is ismemi kell. A vizek okszerű felhasználása, védelme csak a komplex szemlélet alapján tervezhető és az üzemeltető feladatai is csak ílymódon válnak nyilvánvalóvá. A fejezet a következőkben ezen szemlélet-változást kívánja segíteni. A felszínalatti vizek szemcsés- vagy karszt közegből, a felszínközeli- vagy mélységi környezetből termelhetők ki. A viz kétfázisú- vagy háromfázisú rendszerben mozoghat. Lehet szabad vízfelszínű vagy nyomás alatti. Minél közelebb van a talajfelszínhez és minél több környezeti ráhatás éri, minősége annál inkább befolyásolt. Ilyen szempontból az 1.2.2. fejezetben tárgyalt partiszűrésű víztermelő rendszer az egyik legsérülékenyebb rendszer (Pongrácz, 1996). A felszínalatti vizek pontszerű- vagy nem pontszerű forrásból eredő szennyeződése meghatározásán túlmenően, a szemcsés- vagy a karsztrendszer szennyezőanyagokkal való terhelését, ill. az azt befolyásoló meglehetősen komplex folyamatokat is ismemi kell. Különben a vízkészletek vízminősége, annak mindenkori alakulása, a víztermelés szempontjából nem, vagy csak nagyon bizonytalanul ítélhető meg, ami azt jelenti, hogy a felszínalatti vízre alapozott 59
