Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése

c. A redoxpotenciál (E^oMO mV±20mV, az rH>14.5±l kell, hogy legyen. (Ej^o = a normál víz hidrogénelektróda; T = abszolút hőmérséklet, °K).

d. A vízmozgás sebessége a szokásos talajbeli mozgás sebességénél jelentősen nagyobb legyen.

15. ábra. Gallionella ferruginea és Siderococcus spec.

Ezen feltételek mindegyike, mindig adott kell legyen. Ha egyik is nem teljesül, a biológiai bevonatképződés elmarad vagy leáll. A vas- és mangánbaktériumok jelenléte mindenütt várható. Kedvezőtlen életfeltételek mellett azonban számuk kevés és szaporodásuk elmarad. Kétvegyértékű vas számos kútban nem mutatható ki, így a biológiai bevonatképződés is elmarad.

1.2.4.1. MEGELŐZŐ FENNTARTÁS ÉS JAVÍTÁS

A legjobb módszer a fenntartási programhoz a megfelelő üzemeltetési regisztrálás (Ward et al., 1990). Ebben a tekintetben az üzemeltető felelőssége nem hangsúlyozható eléggé. Rendszeres- kútmélység mérések szivattyúzás előtt és után,- vízhozam,- vízminőségi minták,- szivattyúzás időtartama,- szivattyú javítások és okok,- kútszűrő károsodás (16. ábra, Jensen et al., 1964),- különböző anyagok (debris) esetleges jelenléte a szűrőcsőben (17. ábra, Jensen et al., 1964).

feljegyzése elengedhetetlen. A feljegyzések világosak, tömörek legyenek, logikai sorrendben kövessék egymást. A gyűjtött adatok felbecsülhetetlen értékek a mérnök, hidrogeológus, vegyész, biológus és a képzett üzemeltető kezében. Az üzemeltető ezeket az adatokat figyelve, értékelve, előre figyelmeztetést kaphat például a túlszivattyúzás bekövetkeztére. Olyan területeken, melyeken olaj és/vagy gáztermelés folyik, olajszennyeződés következett be, éberen figyelje a vízminőség esetleges változását, amely a vizadó réteg elszennyeződésének jele lehet.

53