Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése
2. táblázat. A beszivárogtatás előtti előtisztítás célja és módjai Vízminőségi paraméter Zavar Kiküszöbölés Hordalék Talajeltömődés Csőfalsúrlódás növekedése hosszabb vezetékek esetében Ülepítés Lebegőanyagok Mikroszitaszűrés Szűrés Kolloidok Koaguláció-flokkuláció Algák A beszivárogtató felület eltömő- dése Oldott oxigén fogyasztás emelkedése az elhalt szervezetek lebontódása következtében Mikroszitaszűrés Tápanyagcsökkentés Algák elleni védekezés Baktériumok Egészségügyi károsodás Beszivárogtató felület eltömő- dése Csőfal súrlódás növekedése Fertőtlenítés Vas- és mangánionok Oldott oxigén fogyasztás Talajeltömődés Előoxidáltatás Szűrés Könnyen oxidálható szerves anyagok Ammónia (NH4) Oldott oxigén fogyasztás Előoxidáltatás (Cl2, C102, KMn04) Oldott oxigén hiány A szűrés közbeni lebontódási folyamatok mértékének csökkenése Levegőztetés Széndioxid Agresszivitás csővezetékekben A víz keménységének növekedése a szűrés folyamán Levegőztetés Kémiai savtalanítás íz- és szaganyagok Nyersvízminőség romlása Levegőztetés Aktívszén-szűrés Előoxidált szerves anyagok Aktívszén-szűrés Az előtisztítási rendszerek sajátos vonásai, kombinációi a 3. táblázat alapján tekinthetők át. A táblázat alapján szembetűnő, hogy az ülepítést mint önálló előtisztítást a szóbanforgó 35 vízmű közül csak kevés esetben vélik megoldásnak. Szembetűnő az is, hogy a nyersvíz minőség és a beszivárogtatási mód függvényében az előtisztítási kombinációk spektruma tág. A legigényesebb előtisztítás a nyelőkutas vagy galériás felszínalatti beszivárogtatás esetében jelentkezik. Az előtisztítási műveletek közül a kémiai tisztítás hatékonysága a legerőteljesebb. A beszivárogtató medencében azonban a biológiai folyamatok évszakos vál48
