Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése

A tartózkodási idő (t), a vízhozam (Q) és a termelőberendezés folyó partéiétól való távolsága (1) közötti kapcsolat (példaként a 8. ábrán, Léczfalvy, 1988) értelmezhető. Legyen H = const = 6 m; 1 = 60 m, ill. 120 m; t, (d) a tartózkodási idő; Q, m-Vd-fm a termelt víz mennyisége; y0, (m) a galéria talpa feletti vízréteg vastagsága. Az ábráról közelítőleg úgy ítélhető meg, hogy az yQ reális tartománya

2-5 m lehet. így az 1 = 60 m-re telepített galériával max t = 7.2 d tartózkodási idő biztosítható, amihez 4.55 m3/dfm vízhozam tartozik. (Ez esetben y0=5 m tehát a galériában a leszívás 6 - 5 = 1 m). Az 1=120 m távolságra levő galéria esetében t maximálisan 28.8 d. Ami nagyon elgondolkodtató viszont, hogy ugyanakkor a Q = 2.3 m3/d fin mindössze.

Az üzemeltetőnek azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a folyamkilométerre jellemző kitermelhető partiszűrésű vízmennyiséghez tulajdonképpen mindenfajta víztermelő rendszerrel hozzájuthatunk. A partiszűrés hidraulikája ugyan bizonyos mértékig eltérő lehet, azonban a termelőegységek (például a csőkutak, csáposgalériák, gallériák, aknakutak) célszerű telepítésével és a bennük létrehozott leszívások szabályozásával a partszakasz jellemző lehetséges vízhozamához minden esetben hozzájuthatunk.

13. A termelhető vízhozamot- a vízfolyás nagysága és vízminősége,- a beszivárgás fenntartható mértéke,- a víztermelő berendezések távolsága a partéltől és- a termelőrendszerek hidraulikája, ill. az azt befolyásoló tényezők (kémiai- és biológiai reakciótermékek, például a korróziótermékek, vas- és mangánhidroxid)

38

8. ábra. A víz szűrőrétegbeli tartózkodási időtartama, a termelhető víz mennyisége és a termelőberendezés folyó partéltől való távolsága, galéria esetében