Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
Bevezetés
a BDOC), tehát az asszimilálható szerves szén korlátozása, tehát bizonyos szint alatt tartása révén érhető el. Ezen legfontosabb input-paraméter ismerete nélkül a vízelosztó rendszer nem tervezhető ill. nem üzemeltethető. Az ivóvízellátó rendszer modellezésének megteremtése ma már egyre inkább követelménnyé válik. A rendszer a vízellátással közvetlen kapcsolatban lévő vízgyűjtőterületi, a víztisztítási és a vízelosztó alrendszert foglalja magában . Ez utóbbi alrendszer modellezésére példa a 300 a. ábrán értelmezhető: a hidraulikai modellt és annak vízminőségi moduljait ötvözni kell. Ily módon a hidraulikai és vízminőségi adatok egymással való kapcsolatát ill. függőségét ismerve, a vízellátó rendszer tudományos alapokkal rendelkező tervezésének és üzemeltetésének birtokában a rendszer üzeme optimalizálható. A modellezés a vízmintavételi helyek kiválasztására, a mértékadó paraméterek megválasztására, a transzport- és transzformálódás folyamataira, az automatizálásra egyaránt ki kell, hogy terjedjen. A jelenlegi nemzetközi és hazai fejlődést érzékelve, várható, hogy az ilyen irányú modellezés a következő évtizedben egyre magasabb szintűvé válik. A folyamatmechanizmusok ill. a hozzájuk tartozó paraméterkapcsolatok részletes, de korántsem kielégítő feltárása napjainkban ugyan a modellezést átmenetileg nehezebbé teszi, de a mértékadó paraméterek szelektív kiválasztása, a folyamatok bizonyos fokú egyszerűsítése, a modellezés fejlesztését kedvezően fogja katalizálni. A vízművek üzemeltetése hosszabb távon, hatékony modellezés nélkül elképzelhetetlen. A könyv a víztisztítást és a vízelosztást illetően ezeket a szemléleteket igyekszik képviselni. A fejezetekből lépten-nyomon kiérződik, hogy a folyamatok magasabb színtű feltárása csak laboratóriumi, félüzemi, üzemi kutatások, üzemeltetőikutatási szemlélet megteremtésével lehetséges. Fel kell ismerni, hogy a folyamatok csak megfelelő kutatások és kutatási szintek birtokában ismerhetők fel, fejleszthetők tovább ill. modellezhetők. Számos esetben az alapkutatások sem nélkülözhetők (pl. a molekula-képletek szerkezeti feltárásához). A fejezetek rávilágítanak arra is, hogy jelenlegi technológiai fejlettségi szintünk és szemléletünk a folyamatok specifikus részleteinek érzékelésére, számszerűsítésére a legtöbb esetben elégtelen (pl. különböző háttérszennyeződések reakciókra gyakorolt hatása; egyes oxidációs folyamatok lejátszódása; komplexek jelenlétének hatása a technológiai folyamatokra; versenyszerű reakciómechanizmusok természete és hatása az ivóvíz minőségére). A könyv hangsúlyt helyez a reaktor-szemlélet fejlesztésére is. Tudomány- területünk ismeretanyagai a múltban elsősorban a hidraulikai, kémiai és biológiai folyamatok értelmezésén alapultak. A jövőben azonban már fokozottabban kell törekedni a folyamatok reaktor-rendszerbe kapcsolására. Ilyen irányú ismereteink a nagy reaktorok (pl. partiszűrés, ivóvízelosztó rendszer, az emberi szervezet) esetéből még különösen hiányosak. Az ivóvízellátással kapcsolatos egyes vegyületek (THM-, MX-vegyületek, ismert és jelenleg még nem identifikált mikroszennyezőanyagok), továbbá egyes 24
