Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

3. Koaguláció-flokkuláció - 3.1. A koaguláció folyamatai

niumhidroxid csapadék adódik ki. Ez a csapadék a kolloidrészecskéket az oldatból közvetlenül a már ülepíthető pelyhekbe gyűjti be (sweep koaguláció, 58 b. ábra).

Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a vízbeli kolloidrészecskék koagulációját elsősorban- az alumíniumhidroxid kémia és- ennek prekurzor hidrolízis fajtái befolyásolják.

3.1.1. ALUMÍNIUM ÉS VAS VÍZKÉMIÁJA

A vízbeli alumínium oldhatósági diagramja (alumínium koagulációs diagram) az 59 a-b. ábrán értelmezhető (O'Melia et al., 1989). Az ábrához használt alumíniumegyensúly reakciók a 14. táblázatban adottak (Baes et al., 1976; Flynn,

1984).

A kristályos alumíniumoxid [gibbsit, hidrargillit, yAl(OH)3, bauxitásvány] szilárd fázisát a log Kso=-33.5 értékkel jellemzett oldhatóság képviseli (59 a. ábra). Lugos közegben, a pH>8 tartományban a gibbsittel egyensúlyi helyzetben lévő fő oldható alumíniumfajta a monomer aluminát anion, Al(OH)4~.

A vízbe adagolt alumíniumsó hatására frissen kicsapódó szilárd anyag általában amorf [Al(OH)3(s), log K§o=-31.5] és oldékonyabb, mint a gippsit egyensúlyhoz tartozó csapadék. Az Al(OH)3(am) képződésre vonatkozó oldhatósági diagram az 59 b. ábrán adott (Baes et al., 1976). Az alumínium hidrolízis és oldhatóság kapcsolatban három polimer fajta [Al2(OH)42+, Al3(OH)45+ és A11304(0H)247+], öt monomer [Al3+, A10H2+, Al(OH)2+, Al(OH)3, Al(OH)4'] van egyensúlyban a szilárd Al(OH)3(am) hidroxiddal. Az Al(OH)2+ és Al(OH)3 fajtákat képviselő egyenesek szaggatottak, ami arra utal, hogy koncentrációik a bizonytalan

169

59 a-b. ábra. Az alumínium oldhatósága egyensúlyi helyzetben a kristályos alumíniumhidroxiddal (a. ábra) és amorf alumíniumhidroxiddal (b. ábra)