Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai

12. táblázat. Fontosabb öntisztulási folyamatok a tározókban

Biológiai folyamatok

Szervesanyagok biológiai lebontódása (stabilizáció) Ammónia nitráttá oxidálódása (nitrifíkáció)

Nitrát nitrogénné denitrifikálása Fekál baktériumok és vírusok elhalása

Foszforeltávolítás a fitoplankton felvétele által (pl. az előtá- rozóban)

Kémiai folyamatok

Kétvegyértékű vas és mangán oxidálódása Szerves észterek és polifoszfátok hidrolízise (pl. ftalátok)

Humin anyagok és polinukleáris aromás szénhidrogének fotolízise

Fizikai folyamatok

Csúcs koncentrációk kiegyenlítődése (pl. klorid). Oxigén és széndioxid gázcsere az atmoszférába Illékony anyagok elpárolgása (pl. oldószerek)

Szuszpendált és adszorbeált anyagok ülepedése (pl. nehézfémek)

Ezen folyamatok spontán lejátszódása az üzemeltetőt jelentősen segíthetik.

A táblázatban a fizikai folyamatok között a csúcs koncentrációk kiegyenlítése, amint a fejezetből is már kiviláglik, alapvető szerepet játszik. A maximális kiegyenlítő hatás a teljes keverésű tározóban jelentkezik. A rövidzárlat a hatást gyengíti. A tározót elhagyó víz koncentrációváltozása, teljes keverésű tározót feltételezve az anyagmérleg alapján számítható (Oskam, 1995):

Vdc = QCbedt - QCeldt, (4)

ahol az egyenlet bal oldala az anyag-változást, a jobb oldali első tag a befolyó-, a második tag az elfolyó mennyiséget képviseli,

V a tározó térfogata,

Q a vízhozam,

Cbe koncentráció a befolyó vizben,

Cel koncentráció a tározót elhagyó vízben ( koncentráció a tározó vizében),

V

— = T átlagos tartózkodási idő bevezetésével, a (4) egyenlet új alakja:

Ezen differenciál egyenletet integrálva at = oést = t időhatárok között:

147