Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai
lyezett perforált csőből vagy finombuborékos diffüzorból jut a víztérbe. A szivaty- tyús keverés különösen a sekély tározókban és tavakban alkalmazható sikerrel. A mesterséges cirkuláltató berendezések megfelelő méretezése rendkívül fontos (Lorenzen et al., 1977 Johnson, 1984 Cooke et al., 1986). A mesterséges cirkulál- tatás, sok más tározóbeli beavatkozáshoz hasonlóan, tulajdonképpen tisztítási jellegű folyamat. Ha a recirkuláltatás nem megfelelő, a rendszerrel közölt energia nem elegendő, ha a cirkuláltatás rendellenesen szünetel, akkor az eutrofizációval kapcsolatos problémák újra jelentkeznek. Ha a meseterséges cirkuláltatás gyors, akkor a felszíni termál mikrorétegződés (meleg felszíni vízréteg a csendes, forró napokon) elmarad. így a kék-zöld algák felúszó, uszadék-képző sejtjei nem képesek a versenyben előnybejutni. Ha az oxigénmentes állapotok kiküszöbölhetők, a kék-zöld algák télvégi kolóniáiból származó algavirágzás elmaradhat. A kis lúgosságú tavakban a gyors cirkuláció elegendő légköri C02 vízbe jutását segíti, aminek hatására a vízréteg pH-ja csökken. A pH <7.5 tartományban a kék-zöld algaközösség uralkodó jellege megszűnik és a zöld algák válnak uralkodóvá (Shapiro, 1984). A zöld algák vízellátással kapcsolatosjellemzői:- a kék-zöld algákhoz hasonló mértékben bocsátanak a vízbe extra-celluláris termékeket, amelyek például THM-prekurzorok lehetnek (Hoen et al., 1980),- a zöld algák a zooplankton-legelészéshez a kék-zöld algákhoz viszonyítva alkalmasabbak,- iz-szagproblémákat, a kék-zöld algákkal ellentétben nem idéznek elő. Az olyan tározókban, amelyekben az algapopuláció a fénykorlátozás alatt van, az algasejtek mély vizbe kerülésekor az alga biomassza mennyisége csökken, hiszen az alga sejtek respirációja a mély vízben a fotoszintézis sebességét meghaladja, így a biomassza állapota hanyatlik. A mesterséges cirkuláció várhatóan a kék-zöld algák rétegződését is megakadályozza a metalimnionban, sőt azok jelenlétét is megakadályozhatja azáltal, hogy a számukra kedvező miliőt a metalimnionban megszünteti. A mesterséges recirkuláció negatív következményei: a melegvizű réteg megjelenése (termál mikrorétegződés) a tározó felszínén, a réteget az alatta lévő víztömegtől elszigeteli, így benne az algavirágzás feltételei kedvezőek. Elsősorban a kék-zöld algák virágzására kell számítani, mert ezek rendelkeznek vakuolával (fo- lyadékcsepp vagy gáz van a sejtekben), így a vízfelszínre emelkednek. Közvetlenül hozzájutnak a légkön CC^-höz, a napfényhez, a meleg vízhez és a cirkuláció révén a tápanyaghoz, elszigetelődnek a mélyebben legelésző zooplanktontól és a vakuolával nem rendelkező egyéb algafajokkal sem kerülnek versenybe. A „felúszott iszap” a fénybehatolást korlátozhatja, így a mélyebb víztérben lévő egyéb algafajták oxigéntermelő fotoszintézisét akadályozhatja. Ez a helyzet a felszíni víz melegedésekor, a víz csökkent átlátszósága, magas pH és a mély víztér kisebb oldott oxigéntartalma esetében jöhet létre. Ilyen értelemben is hasznos lehet a Secchi korong átlátszóság vizsgálat. A 49. ábrán (Bernhardt, 1995) az átlátszóság a 139
