Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai

Az algaszabályozás módszerei és a velük kapcsolatos fő üzemeltetési tapasztalatok a következők.

2.1.4.1. VÍZGYŰJTŐTERÜLETI SZABÁLYOZÁS

1. A települési szennyvízzel terhelt tározóban a tápanyagterhelés és a mikrobiológiai szennyeződés okoz problémát. A szennyvíz hosszabb idei tározóba jutása eutróf állapotot okozhat. A mikrobiológia szennyeződés okozta fertőződést a pato- gén baktériumok, protozoák és vírusok okozhatják.

A szennyvíz okozta tározóbeli szennyeződést rendszerint a szennyvízelhelyező rendszerek, így az oldómedencékből származó szennyvizek okozzák. Ezért lehetőleg arra kell törekedni, hogy az oldómedencék helyett a szennyvizeket összegyűjtő és kisebb-nagyobb központi szennyvíztisztító telepre transzportáló csatornarendszerek létesüljenek. A tisztítótelep a tározó vízgyűjtőterületén kívülre települjön. Ha mégis a vízgyűjtőre kerül, meg kell akadályozni, hogy a tisztított szennyvíz a tározóba juthasson. Számos esetben a tisztított szennyvizet más vízgyűjtőterületre vezetik el. Ha a tisztított szennyvíz mégis a tározóba kerül, annak utótisztításáról, vagyis a tápanyageliminálásról és a fertőtlenítésről gondodoskodni kell.

Csatornázatlan területeken szigorú intézkedések szükségesek, miáltal elérhető, hogy az oldómedencék elfolyó szennyvize a tározókba semmiképpen se juthassanak be. Az ilyen rendszerek rendszeres ellenőrzése alapvető követelmény.

2. Az iparból származó szennyezőanyag sokféle lehet. Jelentős részük nagy veszélyt jelent a vízellátásra. Az ipartelepekről, a bányákból, az azbeszt, olaj- és géptermelésből származó szennyezőanyagok kizárása a tározóból szigorú követelmény.

3. A műtrágyázás révén a fölös mennyiségű nitrogén vegyületek a talajban, mobilak lévén, öntözés, ill. csapadék útján könnyen a talajvízbejuthatnak. A nitrogén tartalmú talajvíz öntözésre használatát követően a felszini lefolyás révén, vagy közvetlenül a szivárgás révén a tározóba kerülhet. A foszfát alapú műtrágyát a talaj adszorbeálja, így nem jut a talajvízbe. A műtrágyázás hatása elleni védekezés elsősorban a mértékadó műtrágya adag ismeretén és alkalmazásán kell, hogy alapuljon.

4. A talajerózió elsősorban olyan vízgyűjtőkön okoz gondot, amelyek lejtős fe- lületűek, talajuk pedig kolloidális anyag vagy ehhez hasonló. Ezek a lebegő részecskék a hidraulikai tartózkodási időn belül nem ülepszenek ki a tározóban, így nagymértékű zavarosságot okozhatnak, ill. leülepedve a tározót feltölthetik. A megfelelő lejtésviszonyok kialakítása (befolyásolása), ill. a területhasználati tevékenység erózió szempontjából való szabályozása követelmény.

5. A szarvasmarhák legeltetése elsősorban a túllegeltetéskor okoz gondot, hiszen ekkor az erózió felerősödik, ami a tározóbeli zavarosság egyik kiváltó oka. De a trágyabeli tápanyagok csapadékos időszakban bemosódhatnak a tározóba, ami tápanyagdúsulást és mikrobiológiai szennyeződést okozhat. A legeltetés sza127