Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai

Egyes fajta algák komponensei klórozásakor kloroform képződik (Morris et al., 1987), más esetekben a klórozáskor az egész algasejt trihalometán vegyületek for­rása (Briley et al., 1984). A zöld és a kék-zöld algák őszi exponenciális szaporodá­suk időszakában extracelluláris termékeikből, klórozáskor, egységnyi szénre vo­natkoztatva, annyi kloroform képződhet, mint amennyi a humin- és fulvin savak­ból (Hoehn et al., 1980). Minden fajta állat indirekt módon hozzájárul a tározó THM-prekurzor tartal­mához (Garda et al., 1985): fekál anyagaik és váladékaik révén tápanyagok jut­nak a tározó vizébe, táplálkozásuk és turkálásuk révén a fenékiszapot felkavarják. Mindkét tevékenységük jelentős tápanyag mennyiséget eredményez az algaszapo­rodás serkentéséhez. 2.1.3. IVÓVÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK, FŐ OKAIK Az előzőek alapján a tározással kapcsolatos ivóvízminőségi problémák okait, a kiváltó tényezőket összefoglalóan is át lehet tekinteni (9. táblázat, Cooke et al., 1989). 9. táblázat. Ivóvízminőségi problémák, fő okaik Probléma Okok 1. íz és szag Nagymértékű tápanyag és szervesanyag terhelés. Algák jelenléte (különösen a kék-zöld algák és a rögzült formák) Makrofiták Kis oldott oxigén mennyiség, vagy oldott oxigénhiány a tározó mélyebb vízterében 2. Szín A szerves anyagok nagymértékű mély vízbe kerülése Kis oldott oxigén tartalom, vagy oldott oxigénhiány a mély víz­ben (nagy vas- és mangántartalom) 3. THM vegyületek és egyéb fertőtlení- tési melléktermé­kek Nagymértékű szervesanyag terhelés. A tározóban bőséges alga-, makrofita, állati szervezetek és szervesanyagokban gazdag üledék létezik 4. Zavarosság Nagymértékű szervesanyag terhelés. Színanyagok bőséges léte A tározó vagy annak egy része rendkívül sekély Parti zóna eróziója 2.1.4. A TÁROZÓ VÍZ-MINŐSÉG SZABÁLYOZÁS SZÓBAJÖHETŐ MÓDSZEREI, HATÉKONYSÁGUK A következőkben a tározó-vízminőségszabályozás szóbajöhető módszereit, azok hatékonyságát tekintjük át, először táblázatosán (10. táblázat), majd részle­tezve (Cooke, et al., 1989; Renner, 1986; Kollár, 1995). 125

Next

/
Thumbnails
Contents