Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai
2.1. A VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK OKAI 2.1.1. EUTRÓF ÁLLAPOT A felszíni vizek, így a tározók és tavak vizének ivóvíz céljaira történő felhasználásakor számos esetben előfordul, hogy a tisztított víz minőségét íz-, szag-, szín-, trihalometán (THM)-, mutagén (MX)-, oxidációs- és különösen a klóros fertőtlenítésből származó vegyületek rontják. Ezen nem kívánatos vegyületek eredete a legtöbb esetben az eutrofizációra vezethető vissza. Az eutróf állapot fő tünetei (27. ábra, Cooke, 1988; Öllős, 1992):- a növényi tápanyagok dúsulása,- vízvirágzás,- oldott oxigén készlet kimerülése a tározó ill. tó mélyebb részében, ami a redukciós folyamatok erősödését eredményezi,- számos esetben a tározómélység nagymértékű csökkenése, a tározó sekéllyé válása, ami a magasabbrendű növényzet fokozódó megjelenésével jár együtt. Amint a 27. ábra jelzi, a trofikus állapotot elsősorban a tározóba jutó- növényi tápanyagok,- szerves anyagok és- az iszap idézi elő. Ezek mennyisége a terhelés. Általánosságban igaz az, hogy minél nagyobb a tározót kívülről érő tápanyag-, szervesanyag- és iszapterhelés, az eutróf állapot annál előrehaladottabb. A 27. ábra azt is érzékelteti, hogy a tározó trofikus állapotát a tározóbeli tényezők, így az átlagos mélység, a víztérfogat, a tározó alakja is befolyásolja az input terhelésekből eredő eutrofizálódási folyamatokat. Például a sekély tározókban a tápanyagok és az üledék a fenékről felkavarodhatnak, miközben bennük nagy mennyiségű, gyökérzettel rendelkező 103 27. ábra. Tározók és tavak eutróf állapotát előidéző terhelések, az ezek hatására kialakuló folyamatmechanizmusok rendszerkapcsolata
