OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)
Bevezetés
BEVEZETÉS Hazánkban a hosszú időre előretekintő és nagy területre kiterjedő vízgazdálkodási tervezésnek közel két évszázados múltja van. A távlati tervezés korai kialakulása szükségszerűen következett abból a felismerésből, hogy a síkságokon és a dombvidékek jelentős részén a gazdaság fejlődését elsődlegesen a kedvezőtlen hidrológiai adottságaink korlátozzák. Az ország egészét és a vízgazdálkodás teljes körét felölelő egységes távlati terv szükségessége és kidolgozásának lehetősége a tervgazdálkodás politikai feltételeinek létrejöttével alakult ki. A Vízgazdálkodási Keretterv 1954. évi vázlata, valamint az 1965. évi Országos és Területi Kerettervek — a hidrológiai adottságainkra, valamint a technikai lehetőségekre alapozva — több évtizedre előre meghatározták a vízgazdálkodás-fej lesztési feladatainkat. Ezek a kerettervek meggyőzően igazolták a korlátozottan rendelkezésre álló, ugyanakkor szélsőségei révén a legveszélyesebb természeti tényezőnkkel, a vízzel történő gazdálkodás növekvő népgazdasági fontosságát. Üttörő szerepük volt a hosszútávú népgazdasági tervezés mai alapelveinek és rendszerének kialakulásában is, készítésük és használatuk tapasztalatai bizonyítják az ágazati kapcsolatok feltárásának, és a fejlesztési célok egységes népgazdasági tervezési rendszerben történő összehangolásának szükségességét. A vízgazdálkodás természeti, társadalmi és gazdasági feltételeiben bekövetkezett változásokkal a fejlődésnek egy új szakaszába jutottunk: minőségi következményekbe átcsapó mértékig növekednek és változnak a víz, valamint a vele kölcsönhatásban levő más természeti tényezők iránti igények. A társadalmi megítélésben felértékelődnek vízkészleteink és vízföldrajzi adottságaink. Ugyanakkor a gazdaság növekedése, valamint a technológiában és az életmódban bekövetkező változások esetenként a környezet túlterheléséhez vezetnek, s a hatások halmozódása miatt reális veszéllyé vált a természeti egyensúly regionális méretű megbomlása. Ebben a folyamatban a víz elsőrendű fontosságú és a leginkább befolyásolt természeti tényező. Vízviszonyaink alakulásában, a felszíni és felszín alatti vízkészleteink vízforgalmi, vízminőségi folyamataiban ma már a közvetlen vízügyi beavatkozásnál sok esetben erőteljesebb a más emberi tevékenységek — mint például a bányászat, a növénytermesztés, a hulladékelhelyezés — hatása. A víz iránti szükséglet és a vízkészlet közötti egyensúly fenntartása, vagy létrehozása széles körű társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozások révén össztársadalmi érdekké vált. Ezek a változások, módosult feltételek jelölték ki a keretterv korszerűsítésének fő irányát. Az új keretterv a vízgazdálkodási adottságok és lehetőségek rendszerezett közreadásával alapul szolgál a fejlesztési célok és megoldások kialakításához. Az elemző munka eddigi eredményeit az 1984-ben közreadott Vízgazdálkodási Keretterv tartalmazza. Ennek az összefoglalásnak,, vagyis kiadványunknak a célja a népgazdaság fejlesztésében fontos vízgazdálkodási feltételek és lehetőségek megismertetése. A magyar vízgazdálkodás fejlődési folyamatába illesztve mutatjuk be vízháztartási és vízminőségi adottságainkat, a vízgyűjtők politikai, földrajzi megosztottságából származó vízgazdálr kodási következményeket, valamint a természeti, földrajzi adottságok mellett a vízgazdálkodás feladatainak és lehetőségeinek a gazdaságpolitikai célokból következő összefüggéseit. Hazánk vízháztartásának alakulását a víz iránti közvetlen szükséglet, valamint növekvő mértékben a vízzel kapcsolatban levő más természeti erőforrásaink hasznosítása határozza meg. A vízgazdálkodás e társadalmi-gazdasági feltételeinek és összefüggéseinek ismertetésén túl, foglalkozunk a vízzel, mint korlátozottan rendelkezésre álló és növekvő mértékben veszélyeztetett természeti erőforrással, a víz iránti szükségletek kielégítéséhez rendelkezésre álló szellemi és anyagi javakkal, a vízigények -műszaki, jogi -és közgazdasági szabályozásával. Végül bemutatjuk a vízháztartás — műszaki — szabályozásának, valamint a vízszolgáltatásnak a fejlődését és fejlesztési főirányait. 7
