OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)
1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai
Partiszűrésű vízbeszerzési lehetőségek 3. táblázat Vízfolyás Folyószakasz megnevezése Hasznos szakasz km Fajlagos kitermelhető vízhozam e m3/nap/km e m3/nap Duna Rajka—Szentendre 100 5—Ő0 1970 Budapest—Érd—Csepel-sziget jp. 74 10—30 1140 Bölcske—Mohács országhatár jp. 44 20—30 1030 Szob—Dunakeszi bp. 116 10—20 240 Tass—Ordas—Baja bp. 50 5—30 720 Duna falva—országhatár bp. 20 20—30 480 Duna összesen: 304 5580 Dráva Vízvár—'Drávaszabolcs 41 5—20 350 Mura Kerkaszentm i hály—Keresztúr 10 10—20 150 Rába Szentgotthárd—Győr 88 1—20 400 Ipoly Ipoytarnóc—Szob 23 1—10 30 Sajó 20 3 60 Hernád 15 10 150 Felső-Tisza 95 2— 5 330 Alsó-Tisza 60 4— 5 270 Maros 40 4— S 180 Együtt: 696 7500 A talajvíz — szennyezése miatt — nem tekinthető ivóvízbázisnak, de nagy a szerepe a partiszűrésű és a rétegvíz utá npót 1 ód ásá ba n. A talajvízből a rétegvízbe évente mintegy 840 millió m3 szivárog, míg a rétegvízből történő feláramlás 240 millió m3/év. A 'talajvízből kerekén 19 m3/s szivárgó vízhozam táplálja a Tiszát és mellékfolyóit. Rétegvíz. Regionálisan elterjedt, összefüggő rétegvízltárolók az ország területének kb. 2/3-án találhatók. i(35 °C alatt ivóvízadók, 35 °C fölött hévízadók.) A rétegvizek nagy része emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas, tehát igen értékes vízfajita. Az ivóvízadó réteg alsó határa 500—550 m mélységben jelölhető meg, felső határként az 50 m alatt települt rétegeket szokás figyelembe venni. A rétegvíztermelési lehetőségeinkről a 4. táblázat tájékoztat. Rétegvíztermelésünk 1980-ra elérte az 1,6 millió m3/nap értéket, és ez országos átlagban 3 m-es vízszintsüllyedést okozott. Karsztvíz. Hazánkban az összefüggő — me- zozoós kori — karsztvízrendszerek területe mintegy 41 500 km2-re tehető. Mellettük helyi eliterjedésű karsztvíztartók is vannak (devon, miocén, pliocén mészkő. A mezozoikus kőzetek területéből mintegy 8400 km2-nyin lehet 35 °C- nál hidegebb karsztvizet feltárni. (A vízkészletek területi megoszlására vonatkozó adatokat az 5. táblázat tartalmazza.) Magyarország karsztvidékeinek csapadékból származó átlagos utánpótlódása 1,4 millió m3/ nap, azaz 511 millió m3/év. Ez 197 mm/év átlagos fajlagos beszivárgást jelent a nyílt vagy kis borítású (20—50 m) karsztos területeken (2600 km2). Rétegvíz termelés 4. táblázat Kategória Terület ■km2 Kitermelhető (készlet ezer m3/nap I. Megengedhető fajlagos terhelés 400 m3/nap/km2 3 900 1 560 II. Megengedhető fajlagos terhelés 200 m3/nap/kim2 9 100 1 820 III. Megengedhető fajlagos terhelés 100 m3/nap km16 800 1 680 IV. Megengedhető fajlagos terhelés 50 m3/nap/1km2 21 950 1 100 V. Megengedhető fajlagos terhelés 25 m:l/nap/km2 7 350 200 Nem (terhelhető terület 1900 — összesen 61 000 6 360 2* 19
