OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)
1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai
A Duna jellemző vízállásai és vízjátéka 2. táblázat Neve: Budapest Dunaújváros Mohács A Szelvénye fkm 1646,5 1580 1447 mérce1852 állomás Felállításának éve 1823 1872 cm nap cm nap cm nap |LKV| (ismert legkisebb —8 1954.1. 13. 0 1946. XII. 30. 35 1909. I. 7. jeges víz) LKV (legkisebb jég51 1947. XI. 6. 42 1972. II. 11. 82 1947. XI. 8. d** mentes víz) O KKV (közepes kisvíz) 115 68 80 1 > KÖV (középvíz) 278 219 386 KNV (közepes nagyvíz) 586 500 716 '8 LNV (legnagyobb jég 1 "dJ nélküli árvíz) 840 1965. VI. 17. 742 1965. VI. 15. 984 1965. VI. 19. |LNV|(legmagasabb ie*“3 ges árvíz) 867 1876. II. 26. 890 1956. III. 8. 1010 1956. III. 13. közepes értéke 471 432 526 A vízjáték jég nélküli szélsősége 794 700 902 abszolút szélsősége 975 890 975 tiszt itat lan szennyvizek számottevően lerontják a befogadó Mosoni-Duna vizének minőségét. A szélsőséges vízjáráséi Ipoly gyakran elönti az 1—3 km széles hullámterét. Vize közepesen szennyezett. A Balaton fölös vizeit levezető Sió alsó szakasza, a Kapóson és a Sárvízen (mely az ország egyik legszennyezettebb vízfolyása) érkező szennyeződések következtében, időszakonként erősen szennyezett vizet vezet a Dunába. A Dráva Magyarország harmadik legnagyobb folyója, amelynek vízjárása kiegyenlített, vízkivétel alig terheld. Vízminőségét a Mura, a Principális-csatorna és a Pécsi-víz torkolattá alatt a szervesanyag-tartalom feldúsulása jellemzi. A Tisza hazánk második legnagyobb folyója. 157 200 km'2 vízgyűjtőjéből 29,9% esik Magyar- országra. A szabályozási munkálatokkal egy- hanmadára rövidített meder jól beágyazódott. A folyó vízkészlete a hazai vízgazdálkodás kulcsa. Legjelentősebb vízkivételei: Keleti-főcsatorna (60 m3/s), Nagykunsági-főcsatorna (82 m3/s). A tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők a vízkivétel mellett energiatermelést és jó hajózási viszonyokat is biztosítanak. A Tisza vízminősége az országba belépő szelvényben jó. A Szamos és a Kraszna torkolata alatt jelentősen leromlik, majd a Sajó-torkolatig kismértékben javul. A kedvezőtlen vízminőségű Sajó hatására a torkolat alatt főleg az am- mónium-ion (NH4+), a nitrát (NO3-) és a szerves anyagok mennyisége növekszik meg a vízben. A vízminőség a Maros-torkolatig csaknem azonos, a tisztítatlan szegedi szennyvizek hatására a kilépő szelvényben nő a szervesanyag-, az 'ammonium-, a nitrát- és a foszfátion-tarta- lom. A Szamos vízgyűjtő területe 15 881 km2, nagyobb, mint a befogadó Tiszáé az egyesülésnél (13 173 km2). A szabályozások hatására medre beágyazódott. Vize szerves és oldott ásványi anyagokban gazdag, időnként nagy a víz ammó- ndumion-, vasion- és extrahálható anyagtartalma. A Bodrog vizei nagy eséssel érkeznek magyar területre a hegyek lábához, ahol az esés hirtelen lecsökken (3 cm/km), és ezért árvizei összetorlódnak. A vízfolyás vízkészlete igen értékes, mert a tiszalöki duzzasztás folytán jórészt gravitációsán használható fel. Vizének minősége jó, csak időnként és kismértékben szennyezett. A Sajó legyező alakú vízhálózata heves árvizek kialakulását idézi elő. A folyó már a határszelvényben igen szennyezett, s ez a borsodi iparvidék szennyvizeinek hatására a torkolatig sem csökken. A Körös a Tisza második legnagyobb mellékfolyója. Vízgyűjtőjének (27 537 km2) egyharma- da hazai, sík belvizes terület. Az alföldi kis esés (5 cm/km) miatt a Tisza árvízkor 100—120 km- re is visszaduzzaszt a Körösbe. A Berettyóból, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körösből egyesült vízrendszer fő folyójának a Fekete-Köröst tekintik, melynek vízgyűjtője a Bihar hegység legnagyobb csúcsáig emelkedik. A Hármias-Kö- rös vizének minősége — eseti szennyezésektől eltekintve — megfelelő. A Maros a Tisza legnagyobb mellékfolyója. 30 000 km2-nyi vízgyűjtőjének 6%-a van magyar területen. Árvizei általában megelőzik a Tiszáét, elsősorban a nagyobb esés és a korábban meginduló olvadás miatt. Vizének minőségét a sok oldott anyag, és időnként nagy NH4+ és NO j tartalom jellemzi. 16
