OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

5. Műszaki–gazdasági értékelés

- 44 Egyre hosszabb folyószakasz hajózhatóvá tátelére már kevésbé alkalmazhatók a folyószabályozási módszerek a növekvő fenntartási feladatok és költségek miatt.

A probléma megoldását véleményünk szerint vízlépcső építése jelenti. E célra a legalkalmasabb helynek a Dombrádi szelvény mutatkozik.

Dombrádl Vízlépcső

A műtárgy helye részletes feltárások hiányában a Tisza 599 fkm szelvényénél lévő összeszűkülő egyenes szakaszban lenne. Építés szempontjából kedvezőbb egy feljebb lévő balparti átvágásban elhelyezni. A duzzasztási szintek meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a duzzasztás a partok magasságát általában ne haladja meg, és az árvizszintek alatt maradjon..

Erőtelep kiépítése esetén 20-25 MW teljesítmény és évi 110-120 millió kWó energia lenne nyerhető, akár csucsenergiaként is.

A Vízlépcső a 300 napos hajózási idényben az 599 fkm szelvénytől Vásárosnaményig biztosítja a hajózási vízmélységet. A vízlépcső beruházási költségeinek számításánál a Kiskörei ill. Csongrádi Vízlépcső adataiból indultunk ki. Számitásba vettük azt a körülményt is, hogy a Tisza e szakaszán az árvizvédelmi töltések altalaja homokos szerkezetű. A járulékos létesítményekkel együtt a Dombrádi Vízlépcső 104,00 m Orsz. szintre való kiépitése esetén a teljes beruházási költség 3 100 millió Pt /16. táblázat/.

A duzzasztó építése hatással van az árvizvédelmi biztonságra is. Megállapítható volt azonbap, hogy mind a 102,5 m Af-i, mind a

104,0 m Af-i duzzasztási szint az árvízvédelem fejlesztése során előirányzott 1 %-ob valószínűségű felszingörbe alatt maradt.

duzzasztási szint 102,50 m Orsz.

104,00 m Oroz.

tározó térfogat 45 millió m’

75 millió nf