OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése
20 zésre állt ugyan, de a technológiailag szükséges összes viz- mennyiség már nem vehető ki. /7. sz. táblázat/. Á vizfelhasználók bruttó vízigényének csak egy része kerül teljes egészében elhasználásra, egy része szennyvíz, vagy használt viz formájában visszakerül a rendszerbe. A visszavezetésre kerülő vízmennyiség éven belüli eloszlását százalékos értékek szerint adtuk meg. A halgazdaságok által az őszi lehalászások idején koncentráltan leeresztett vízmennyiség szintén vizvisszave- zetés jellegű, ezért vizkészletnövelő hatását az adott szelvényben figyelembe vettük. A vízgyűjtő társadalmi-gazdasági fejlődését tükröző legfontosabb vízmérleg összetevő a véglegesen elhasznált viz /nettó vízigény/ mennyisége. Ennek nagyságát a korábbiakban megadtuk a vizsgált igényfejlődési szintekre vonatkozóan. /5-6. táblázat/ A tiszalöki szelvény a Felső-Tiszavidék teljes hatásterületén jelentkező magyar vízigényeket, a szegedi szelvény a Tiszalök- Szeged közötti magyar vízigényeket tartalmazza. A mederben hagyandó élővíz tekintetében a rendelkezésünkre álló adatok nem egységesek. A határszelvények esetében a külföldi elvonási és készletmódositó tényezők mellett a magyar elvek szerint megállapított élővíz értékeket szerepeltettük a vízmérlegben. A határszelvényben a külföldi vízhasználatok során a magyar előírásoknál kisebb vízhozam mederben hagyásával számolnak, igy a magyar előírások figyelembevételé a számításoknál többlet viz elvonását jelenti, azaz csökkenti a határokon belül felhasználható vízkészletet. A vízkészlet éven belüli egyenlőtlen eloszlása és a vízigények év közben való megnövekedése szükségessé teszi éves tározók létesítését. A mérleg készítése során az alábbi magyar tározók vízkészlet módosító hatását vettük figyelembe.
