OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
3. A vízgazdálkodással szemben támasztott igények
1970. évi öntözésre berendezett terület: 62,2 ezer ha Berendezésre tervezett öntözőtelep 1990. évi minimum 168,0 ezer ha maximum 188,5 ezer ha 2000. évi minimum 208,5 ezer ha maximum 239.0 ezer ha Jelenlegi halastó terület 5 ezer ha, mely várhatóan 1990. évre 7,2-7,8 ezer ha-ra, 2000. évre pedig 12,3-14,0 ezer ha-ra növekszik. Az állatállomány vízigényét a számosállatra jutó fajlagos vízfelhasználás alapján, a mezőgazdasági feldolgozó üzemek vízigényét pedig a növény, illetve állati termékeket feldolgozó élelmiszeripari átlagnormák segítségével számszerűsítettük. /5-6. táblázat/ . A társadalmi-gazdasági fejlődés, a gazdaság fokozott integrálódása egyre nagyobb igényt támaszt az egyes térségek, települések közötti kapcsolatokat realizáló műszaki infrastruktúra hálózattal szemben. A Pelső-Tiszavidék fejlődésének egyik előfeltétele a műszaki infrastruktúra hálózat továbbfejlesztése. A területen az országos jelentőségű műszaki hálózat központjai: Nyíregyháza és Debrecen. E központok kapcsolatának az ország más területeivel, a fővárossal és a nemzetközi hálózatokkal való továbbfejlesztése megteremti a lehetőséget e térség gazdaságának kiegyensúlyozott fejlődésére. Itt halad át az ország fő kelet-nyugat irányú vasúti és közúti tengelye. A vasúti fővonalak kettős vágányunk és villamosítva vannak. A vasúti fővonalon bonyolódik le az ország külkereskedelmének nagy hányada. A vasúton lebonyolódó exportforgalomnak majdnem 20 százaléka a Szovjetunióba irányul és innen érkezik a vasúti importforgalomnak több mint 50 százaléka, a tranzitforgalomnak is mintegy 10 százalékát a szovjet vasutakkal bonyolítjuk le.