Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
állatok, természeti erők idő előtt tönkre ne tegyék. A gát megépülte után sürgősen gyepesíteni kell a gátak rézsűjét. A töltések gyepesítésére alkalmazott fükeverék ne tartalmazzon mélyen gyökerező növényeket. Bármennyire hasznos volna is a töltésekre telepített fűállományt értékesebbé tenni, kerülni kell pl. a lucerna alkalmazását a keverékben, mert mélyrehatoló gyökereivel veszélyezteti a töltés állékonyságát. Általában kerüljünk és irtsunk minden karógyökerű növényt. A töltés oldalát vessük be fűmaggal, vagy — szükség esetén — gyeptéglával borítsuk. Az utóbbi azonban igen költséges. Nagy árvédelmi töltések elé, melyek a tavaszi árvizekkel szemben védenek, a jég romboló hatásának és a hullámverésnek csökkentése érdekében védő erdősávot telepítünk. A védőerdő feladata az, hogy visszatartsa a nagytömegű jeget, és lecsillapítsa azokat a hullámokat, amelyeket a szél ver a víz felszínén. A hullámok a töltés pusztulását okozhatják. A védőerdővel szemben támasztott követelményeink: 1. gyorsan növő fákból álljon; 2. a töltés víz felőli lábától legalább 10 m-re legyen (hogy a gyökérzet ne nőj jön bele a töltésbe), ne messzebb azonban 40 m-nél (hogy a hullámok csillapítása még hatásos legyen); 3. a telepített védőerdő ne akadályozza a levonuló jeget; 4. ne legyen bokros, cserjés aljnövényzete, ami fokozott iszaplerakódást okozhat; 5. olyan fákat válasszunk, amelyek kedvelik az öntéstalajt, 6. és károsodás nélkül tűrik az esetleg tartós elárasztást árvíz esetén (71). A gyakorlati tapasztalatok szerint ezeknek a követelményeknek leginkább a sűrű koronájú és a töltéssel azonos magasságú füzes felel meg. Ezt szegélyezheti a folyó felől egy könnyen feltisztuló nyárfás szálerdő is. A megépített árvédelmi töltések keresztezik az utakat is. Gondoskodni kell, hogy az útkereszteződéseknél rámpák épüljenek, melyeken keresztül biztosítható a forgalom. Az árvédelmi művek tervezése és építése vízügyi szakember feladata, ezért e problémákkal részletesebben nem is foglalkozunk. Annál fontosabb azonban, hogy az árvédekezéssel kapcsolatos tudnivalókat ismerje az üzemet irányító mezőgazdasági mérnök. AZ ÁRVÉDEKEZÉS Az árvédekezés feladata árvízveszély esetén a károk elhárítása, a veszélyeztetett területek közvetlen védelme, ezen belül az árvédelmi művek fenntartása a víz rombolása ellen. A töltésekkel védett szakaszon arra kell törekedni, hogy az árvíz a töltések között a hullámtérben vonuljon le. Ha minden erőfeszítés ellenére a gát által mentesített terület elöntése nem akadályozható meg, időben kell gondoskodni a gátakkal védett árterület kiürítéséről, a termények és minden olyan anyag elhordásáról, amelyben az árvíz kárt okozhat. Az országos árvédekezési munkák irányítását az arra kijelölt vízügyi szervek látják el. Az árvédekezési feladatok végrehajtására a tanácsok útján igénybe vehetik a gazdaságok kézi, fogat- és gépi erejét. 98
