Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízmérés
V ízmérés A vízmérés nemcsak a vízháztartási vizsgálathoz szükséges adatok beszerzése szempontjából fontos számunkra. A vízgazdálkodás végrehajtása céljából rendelkezésünkre álló különböző berendezések üzemeltetése során szintén lényeges a vízmennyiség ismerete. A vízháztartás tanulmányozása során a vízháztartási egyenlet egyes tagjait különböző mértékegységekkel jellemeztük. A vízháztartási egyenlet megoldásakor az egyenlet tagjait azonos mértékkel kell behelyettesíteni. Ennek érdekében a különböző fonásokból szerzett adatokat rendezni kell, s a közös mérték- egységre át kell számítani. Az előzőkben a lehullott csapadék mennyiségét mm-ben adtuk meg. A vízfolyásokban mozgó vízmennyiséget általában a vízszint magasságával, a vízmércék észlelési adataival jellemeztük. Ezek az értékek számunkra közvetlenül semmit sem mondanak. A vízhozamgörbék felhasználásával azonban mindig megvan a lehetősége annak, hogy a vízállás adatokat vízhozam értékére átszámítsuk. A párolgás vizsgálatánál leggyakrabban az elpárolgott vízoszlop mm-ben kifejezett magasságával jellemeztük a változást. A tározott vízmennyiség nyilvántartása viszonylag a legegyszerűbb; általában m3-ben történik. A tározás vizsgálata során sor kerülhet még a talaj nedvesség- tartalmának mérésére. A talajvíz mennyiségének megállapítása szempontjából lényeges a pórustérfogat meghatározása is. A csapadék és párolgás mérésének módszere az Agrometeorológiában, a talaj nedvességtartalmának megállapítása pedig a Talajtanban részletes tanulmány tárgya. A vízhozam és a vízmennyiség mérési módszereivel azonban e tárgy keretében kell megismerkednünk. A vízhozam és a vízmennyiség mérését két jellegzetes esetben: a felszíni nyílt medrek, valamint a csővezetékek eseteiben tárgyaljuk. VÍZHOZAMMÉRÉS MEDERBEN Az előzőkben már említettük, hogy a mederben folyó vízhozam meghatározható, ha a víz középsebességét megszorozzuk az átfolyás keresztszelvényének területével. e = »k-F, (io) 5 Vízgazdálkodás — 2 G5