Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
szakaszból áll. Az árhullám levonulásának módja, időtartama, sűrűsége jellemző a vízfolyásra, és a vízfolyás egyéni tulajdonságaként kezelhető.A vízfolyásnak azt a tulajdonságát, melyet az árhullámok levonulásának módja jellemez, vízjárásnak nevezzük. Azoknak a vízfolyásoknak, amelyek meredek lejtésű és növényzettel nem fedett területről szállítják a vizet, gyorsan áradó árvizei vannak. Az árhullám hamar tetőzik, majd hirtelen apad. Ezekben a vízfolyásokban a vízhozam általában kicsi, de az árvíz hozama egészen nagy is lehet. Az ilyen vízfolyásokat heves vízjárásúaknak nevezzük. Vannak olyan vízfolyások, melyek olyan vízgyűjtő területről kapják a vizüket, ahol a lehullott csapadékot a domborzat, a növényzet visszatartja, és a vizek csak fokozatosan folynak le. Ennek következtében lassú az áradás, lassan áll be a tetőzés, majd nyugodt apadás észlelhető. Ezek a nyugodt vízjárású vízfolyások. Ila a vizsgált vízfolyáson mindkét eset előfordul, akkor vegyes vízjárásúnak nevezzük. Hazai vízmércék 0 pontjául a lehelyezéskor ismert legkisebb vízállást választották. A vízállás magasságát a 0 pont fölött észlelt centiméter-értékekkel jelzik. Természetesen időközben változhat a folyó medre. Előfordul, hogy a mederváltozás következtében a meder mélyült, s így kis víznél ma mára vízszín alacsonyabb, minta mérce felállítása idejében észlelt legkisebb vízállás. így érthető, hogy egyes esetekben mínusz vízállást észlelnek. Az egyes vízállásokat át lehet számítani országos magasságra is. A vízszint jellemzéseként a magassági adat helyett megadható az is, hogy az észlelési helyen tapasztalt legkisebb, illetőleg legnagyobb vízállás közötti különbségnek — az ún. vízjátéknak — hány %-a a napi érték. A vízjátéknak egy tized részét alkotó magasságot vízfoknak is nevezik. Ahol a vízállás észlelését országos érdekből végzik, szabványosított vízmércelapot alkalmaznak. Az ilyen mérce általában öntöttvasból készül (12. ábra). Ezt olyan alaptesthez rögzítik, amelynek állandó magassága biztosított. Ha szükségünk van arra, hogy valamelyik vízfolyás vízjárását más helyen is megfigyeljük, felállíthatunk házi készítésű vízmércéket is. A cm-es beosztás 0 pontját tetszőlegesen választhatjuk meg. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy az általunk lehelyezett vízmérce magassága — a megfigyelés időszakában — ne változzon, a víz ne mossa ki, állatok vagy emberek ne bolygassák meg, különben a mércén észlelt adatok nem hasonlíthatók össze. Az Országos Víz jelző Szolgálat által elhelyezett vízmércéken a napi vízállásokat a nyári félévben reggel 7 órakor, a téli félévben 9 órakor olvassák le. Ezeknek a vízállásoknak egy részét a rádió a vízállásjelentés műsorában naponta ismerteti. A vízmércéken tapasztalt vízállásadatokat — értékelés céljából — rendszerezni kell. A vízjáték és a vízjárás jellemzése érdekében az adathalmazból meg kell határozni a jellemző vízállás adatokat. Ilyenek a következők: A legkisebb víz, jele: LKV. A mérce felállítása óta tapasztalt legalacsonyabb vízállásérték. Föl szokták jegyezni a legkisebb vízállás adata mellé, hogy mikor észlelték. A kisvíz, jele: KV. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legalacsonyabb vízállást jelenti. A számérték mellett föl szokták tüntetni azt az időszakot, amelyen belül ez az érték mint legkisebb észlelhető volt (19G0. évi kisvíz). A közepes kisvíz, jele: KKV. Egy választott időszak kisvizei- nek számtani középértékét jelenti (augusztusi közepes kisvíz). A-8 metszet 12. ábra. Vízmércelap (42) 43
