Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
a sornak megfelelő és addig összesen feltüntetett esetek száma (En). A 11. táblázat mintájára feldolgozott adatok segítségével most már köny- nyen megszerkeszthetjük a csapadékossági görbét. A csapadékossági görbét tengelykeresztben ábrázoljuk. Ennek függőleges tengelye, mint a 2. ábrán, a vizsgált időszak csapadékösszegeit, vízszintes tengelye pedig a vizsgált esetek számát mutatja. A felrakást úgy végezzük, hogy az osztályközöknek középvonalában megjelöljük a táblázat harmadik oszlopában levő esetszámnak megfelelő pontot. A pontokat összekötve olyan görbét kapunk, melyről bármely előfordulási esetszámhoz tartozó határérték megállapítható. Ha a vízszintes tengelyen az adatok összes számának megfelelő helyre a 100%-ot írjuk, és a vízszintes tengely e szakaszát 100 részre osztjuk, a különböző csapadékösszegekhez tartozó előfordulási valószínűség közvetlenül leolvasható. A 11. táblázat adatainak fölrakásával készített csapadékossági görbét a 2. ábra mutatja. A táblázat adatait Túrkeve állomás nyári negyedévi összegeiből vettük. 2. ábra. Túrkeve nyári negyedévének csapadékossági görbéje A 2. ábrán a csapadékossági görbe használata jól fölismerhető. Ha pl. a 80%-os valószínűséggel meghaladott csapadékmennyiség érdekel, vagyis az, hogy melyik az a csapadék, melynek vagy a nála nagyobb csapadéknak bekövetkezését 100 közül 80 évben várhatjuk, akkor a 80%-nak megfelelő tengelypontot fölvetítjük a görbére. Azt a pontot, amelyben a vetítővonal a görbét metszi, vízszintesen visszavetítjük a függőleges tengelyre. A függőleges tengelyen leolvasott csapadékérték az, melyet az esetek 80%-ában a valóságos csapadékösszeg meghalad. Esetünkben ez az érték 130 mm. A csapadékossági görbe annál pontosabb, minél kisebbek az osztályközök, és minél hosszabb az az időszak, melynek adatait feldolgoztuk. A CSAPADÉK ELOSZLÁSA A csapadékossági görbe a különböző nagyságú csapadékok előfordulásának valószínűségére ad tájékoztató adatot. A csapadékok térbeli eloszlását az egyes állomások egyértelmű adatainak térképszerű fölrakása és az adatoknak összevetése jellemezheti. Az előbbiekben ismertetett adatok közül a június havi csapadékösszegek maximális és 75%-os valószínűséggel előforduló értékeit fölrakva, az országos eloszlásra az 1. és 3. ábra ad jellemző képet. Kis vízháztartási egységekben különösen fontos a csapadékeloszlás ismerete. Kis területre, rövid időszakokra vonatkozó vizsgálatokban azonban az országos csapadékmérő állomáshálózat adatai nem adhatnak pontos képet, mert az állomások eléggé ritkák ahhoz, hogy a helyi csapadékingadozást jellemezhessék. Nagy hevességű záporok csapadék eloszlása kis területen belül lényegesen 31
