Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Öntözés

Ez a vízkészlet kényszerű pazarlását jelenti. A szolgáltatott, de igénybe nem vett víz után sok helyen éppúgy felszámítják a vízdíjat, mintha a vízkivétel megtörtént volna. Ahol a szolgáltatott vízhozam ellenőrzésére alkalmas víz­mérőberendezések rendelkezésre állanak, a vízdíj alaprészét a szolgáltatott víz­hozam arányában állapítják meg. Ezt úgy számítják, mintha a vízkivétel fo­lyamatos lett volna, amint folyamatos a szolgáltatás. A vízkészletekkel való takarékosságra buzdítja a gazdaságot az olyan vízdíjkivetés, amely az előbbi alapdíj mellett egy további díjrészlettel is számol, amit a ténylegesen kivett vízmennyiség arányában állapítanak meg. Kötött vízhozamú vízkivételi műveknél az igényeltnél több víz kivételére nincs mód, mert a szállítócsatorna üres, vagy a vízkivételi művet, a telep csatornahálózatát az üzemeltető szerv lezárja. V ÍZ KORMÁNYZÁS A hasznosítók részére szolgáltatandó vízmennyiség — az öntözőtelepek víz' kivételi terveinek megfelelően — az öntözési idényben időben és térben vál’ tozik. Oka lehet ennek pl. a rizstermesztő öntözőtelepek nagy árasztóvíz-szük" séglete, más kultúrák csúcsokban jelentkező öntözővíz-szükséglete, illetőleg a különböző vízszükségletű területek térbeli elhelyezkedése. Ezért a szolgáltatási kötelezettség maradéktalan ellátása érdekében az öntözőrendszer fővízkivételi művénél rendelkezésre álló vízhozamot — a vízszolgáltatási rendnek vagy az igényléseknek megfelelően — a vízszállító csatornahálózatban el kell osztani, a vizet a hasznosítókhoz kell vezetni. Ebből a célból a csatornákban mozgó vizet kormányozni kell. A vízkormányzás az öntözőrendszer üzemeltetése során végzendő művelet, amellyel a fővízhivélelnél kivett vízmennyiséget az előírt rend szerint illetékes gazdaságok víz- kivételi művéhez tereljük, vezetjük. Az öntözőrendszer csatornahálózatában a vízelosztás a vízkormányzás mód­szerétől függő pontossággal hajtható végre. A vízkormányzásban elkövetett hibák a szolgáltatási kötelezettség elmulasztására, ezen keresztül termelési károkhoz vezethetnek. A vízkormányzás módszerétől függő pontosság arányában ezért célszerű az egyes mellékcsatornákba bocsátandó vízhozamok tervezésekor biztonsággal számolni. A biztonsággal történt tervezés folytán a gazdaságok által igényelt összes vízmennyiség kivétele esetében is több lehet a mellékcsatornákba bocsátott víz­hozam, mint a szolgáltatandó, illetőleg a hasznosított. A biztonsági célból be­vezetett és az át nem vett fölös vízmennyiségek továbbszállításáról, elvezeté­séről gondoskodni kell. Ezek hasznosítatlan vízmennyiségek és rontják az öntöző- vízkészlet kihasználását. Minél jobb vízkormányzási módszerekkel dolgozunk, annál jobb a rendszer csatornahálózatába bejuttatott összes és a hasznosított vízmennyiségek aránya. A vízkormányzás lehet a) vezérlés nélküli, b) felülről vezérelt, c) alulról ve­zérelt. Vezérlés nélküli vízkormányzás alatt azt értjük, amikor a vízszállító hálózatba az egész öntözési idény alatt állandó vízhozamot bocsátanak, s azt a mellék­csatornák között változatlan arányokban osztják szét. A csatornákból ki nem vett vízmennyiség a hálózat végpontjain elhelyezett fenékkiürítő zsilipeken, vagy árapasztó műtárgyakon a levezető csatornahálózatba távozik. 18* -9 275

Next

/
Thumbnails
Contents