Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
szorosan összefüggő vízgazdálkodás célkitűzéseinek megfelelően válasszák meg a berendezést. Egyszerűt, ha a célkitűzés csak az aszálykárok elhárítása, a termelés biztonságának fokozása, bonyolultabbat (nagyobb felkészültséget, jobb műszaki feltételeket biztosítót), ha a vízgazdálkodás kapcsán a talaj nedvességviszonyainak finom szabályozása, a termelés színvonalának, a kedvező évek termés átlagainak lényeges emelése a cél. Ezért lehet jelentősége a még kellően meg nem erősödött mezőgazdasági üzemekben a főleg ideiglenes csatorna- hálózattal, ideiglenes vízkivétellel, viszonylag kis területekre, szétszórtan telepített egyszerű öntözőberendezéseknek. A magas termelési színvonalat elért üzemekben viszont a gondos vízgazdálkodási tevékenység kifejtésére alkalmas, nagy területeket átfogó, kedvezőtlen természeti adottságokat is leküzdő bonyolultabb berendezéseknek van jelentősége. Adott természeti viszonyok között, az alkalmazandó öntözőmódszer, öntözési eljárás és az öntözőtelep műszaki berendezéseinek megválasztása tehát nem egyértelműen meghatározott feladat, szorosan összefügg a termelés színvonalával, célkitűzéseivel. Ezért lehet belterjes üzemben elavult egy öntözőberendezés már építése időpontjában, vagy ugyanaz túl korszerű, ha megoldásának műszaki színvonala nincs összhangban a külterjes gazdálkodással. A jó öntözőberendezés megválasztása a legnehezebb feladat. Ezért voltak lebontásra érett régi öntözőtelepeink, s ezért voltak éveken át nem használt „új” öntözőtelepeink. AZ ÖNTÖZŐTELEPEK VÍZLEVEZETŐ HÁLÓZATA Az öntözőtelep víztelenítését az öntözőberendezések készítésével egy időben kell megoldani. Az öntözéses gazdálkodás a száraz viszonyokhoz képest magasabb színvonalú vízgazdálkodást kíván meg. Ez a káros vizek elvezetésére is vonatkozik. A levezető csatorna- hálózat létesítésének általános szempontjait a vízrendezés tárgyalása során részletesen elemeztük. A méretezés alapját képező mértékadó vízhozamok azonban itt külön meggondolások alapján állapíthatók meg. Felszíni vízlevezetésről gondoskodni kell (82): a) csapadékból származó fölös vizek össze- gyülekezése esetén, b) rizstermesztésnél az árasztóvíz leeresztésekor, c) az öntözés során keletkező csurgalékvizek keletkezésekor, 63. táblázat. Záporok hevessége (82) Szám Körzet Az 1 órás eső teljes vízhozama, ha az eső gyakorisága (1/mp, ha) 4 év 2 év 1 év i Budapest 66 54 46 2 Győr 72 54 45 3 Sopron 65 58 46 4 Szombathely 79 63 48 5 Keszthely 67 59 49 6 Tihany 61 56 48 7 Pécs 71 55 45 8 Kalocsa 72 62 49 9 Szeged 76 62 48 10 Túrkeve 76 60 48 11 Komp olt 80 62 54 12 Nyíregyháza 81 66 53 268
