Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
A gépesített építés első megoldása a csatornatöltések Kund- féle sáncolóval való építése volt. Hátránya, hogy a csatorna töltéseibe kívülről besáncolt föld helyén olyan terepmélyedés keletkezett a csatorna mentén, mely az öntözést nagymértékben akadályozta. Ezt a hátrányt úgy lehet kiküszöbölni, ha a csatorna töltéseit csak a csatorna belsejéből termelt földből építjük. Ez olyan hossz-szelvénynél lehetséges, ahol a csatorna medréből kiemelt földmennyiség elegendő a töltések kiképzéséhez. Magas töltések így csak akkor építhetők, ha a csatorna szélességében, annak nyomvonalában előzőleg földpárnát képezünk ki. A földpárna olyan magas legyen, hogy a rajta építendő csatorna medréből kikerülő föld pontosan elég legyen a töltések megépítéséhez. A földpárna a terephullámokat áthidalja s a csatorna hossz-szelvénynek megfelelő kiképzését lehetővé teszi. Koronaszintje párhuzamos a csatorna fenékvonalával. A 39. kép földgyalut ábrázol csatornaépítés közben. A 40. képen földcsatornát látunk, előtérben homlokfalas áteresztővel, melynek befolyási oldalára zsiliptáblát építettek. A földcsatorna a helyszínen kitermelt talajból képezhető, nem anyagigényes. Az egyszerű és kisebb beruházási költséget igénylő földcsatorna-hálózatnak azonban sok hátránya van (38): 1. Az állandó jellegű földszelvényű csatornák széles területcsíkot foglalnak el, sok a termelésből kieső terület. Az előre gyártott betoncsatornák területigénye ennek egyötöde. 2. A földszelvényű csatornák mentén található anyagárok újabb területet foglal el, és sokszor akadályozza az öntözést. Az anyagárkokat tereprendezés során lehet megszüntetni. 3. Sok a földcsatornák karbantartási költsége, a gyomtalanítás, iszapkiemelés, a csatornák rokkant töltéseinek fejelése. A töltésben lakó állatok kártételének elhárítása állandó terhet jelent. 4. Ha a talaj nem 39. kép. Magajáró talajgyalu csatornát épít 2G3 40. kép. Zsiliptáblával zárható áteresztő
