Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
retű ideiglenes csatornákkal 100 ha kiterjedésű öntözőtábla-méretek biztosíthatók. Kutak használata Kedvező esetben nincs szükség arra, hogy a táblák határain belül nagyméretű ideiglenes csatornákkal osszuk szét a vizet. Ha ugyanis a felszín alatt a felszínhez közel jó vízvezető kavicsos talajréteg található, kiválóan fel lehet használni vízszétosztásra. Csupán a felszín alatti vízkészletet kell a felszín fölé emelni kutak segítségével. A kutas öntözési eljárás lényege tehát abban áll, hogy a táblán belül néhány kutat építve, szivattyúval emeljük ki belőlük az öntözővizet és juttatjuk az öntözőelemek adagolását ellátó osztóárkokba, csövekbe. Az eljárás korlátozója a kutak kis vízszállító képessége, mert a sávos öntözéshez 6 m-es sávokat feltételezve — legalább 20 — 30 1/mp vízhozam szükséges. Az ilyen vízszállító képességű kút — illetőleg kavicsréteg — ritka. Egyszerűbb az eset áztató öntözésnél, mert ilyenkor kisebb vízhozammal is leheteredményesen felületi öntözést végezni. Nagy táblák gyors öntözéséhez több kút egyidejű üzemeltetése szükséges. A 32. képen a paprika barázdás öntözését végzik kűtból kiemelt vízzel. Felszín alatti csövek használata Jó vízvezető kavicsos talajréteg hiányában a táblán belüli vtzszétosztás felszín alatti csőhálózattal is megoldható. A süllyesztett csövekből helyenként vízkivételi csapok emelkednek a terep felszíne fölé, s azokból ereszthető a víz az adagolás céljára alkalmazott árkokba vagy a felszínre fektetett tömlőkbe (1. 33. kép). Üzemeltetés szempontjából előnye, hogy a vízszállítás céljából létesített csatornahálózat partján csupán egy szivattyús gépegység is ellátja azt a feladatot, amit az előbbiek szerint kutanként külön33. kép. Vízadagolás felszín alatti csőhálózat hidránsából ideiglenes csatornába 16 Vízgazdálkodás — 241 32. kép. Vízemelés kútból
