Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
A helyi viszonyok annyiban befolyásolhatják a megválasztandó gépet, hogy más berendezés szükséges a száraz, felszíni kitermeléshez, mint ha a víz alól kell az anyagot kitermelnünk. Földkitermelés A föld kitermelésére szolgáló gépek két nagy csoportra oszthatók, a szárazföldön és az úszó alapon működőkre. A szárazkotró terepen járva dolgozik. Három fő része van, a kotrótörzs a gépházzal, a kotró a rakodószerkezettel és a jármű. A kotrótörzs foglalja magában a meghajtógépet és az erőátviteli berendezést. A kotrószerkezet végső eleme a vágóéllel vagy fogakkal ellátott kotróedény, melyet a gép úgy mozgat, hogy az anyagot nyesse, és a kotróedénybe felvegye. A kirakószerkezet a felvett anyagot a megfelelő helyen üríti. A szárazkotrók járószerkezete rendszerint hernyótalp; a régebbi típusoknál vágányon járó járműveket alkalmaztak. A vágányon járó gépek közül a merítéklétrás, vederláncos szárazkotrók használatosak. Egy végtelen láncra szerelt vedersor állandó mozgása közben a vedrek alulról felfelé haladva végzik a kotrást. A vedersor a merítéklétrához van erősítve. A vedrek által nyesett anyag a vedersor felső fordulópontján kiömlik, ahonnan szállítószalag hordja a továbbszállítás helyére. A gép viszonylag vékony réteget termel egy menetben; egy-egy rövidebb szakaszt többször végigjárva fokozatosan mélyíti a medret. Szabályos rézsűt készít, amely olyan meredek lehet, hogy a parton járó gép le ne szakadjon. A készítendő csatornafenék esése általában eltér a terepeséstől. Ez a változás azonos rézsűvel, a meríték szabályozásával nem követhető. Szükséges ezért sínpálya lefektetése oly módon, hogy a sínpálya mindig párhuzamos legyen a létesítendő fenékkel. Vágányon járó merítéklétrás szárazkotrót mutatunk be a 94. ábrán. Nagy a munkaigénye, mert a vágány lefektetéshez kézi munkaerőre van szükség. Bonyolult a szerkezete, nagy a belső súrlódása, ezért a teljesítmény jelentős része a belső ellenállások legyőzésére emésztődik fel. A tereppel szemben igen érzékeny, könnyen süllyed és emiatt felborulásra hajlamos. Kötött anyag kotrására igen alkalmas; trapéz alakú szelvény előállítása esetén szabályos, sima felületű rézsűket képez ki. A hernyótalpon járó merítékes szárazkotrót felszín alatti csővezetékek, kábelek elhelyezésénél szükséges földmunkákhoz alkalmazzák. A hátranyúló meríték vedrei a gép mögött ássák az árkot. Az oldalirányban kinyúló kirakó szalag az árok partjára üríti a földet. Kis sebességgel mozog, az előállított árok falai simák és meredekek, éppen ezért nagyobb mélység esetén csak kötött talajon használható. A hernyótalpon járó, forgó, felsővázas kotróknak nagyobb jelentőségük van. A felsővázas kotró a föld termelését két munkafolyamatban (kotrás és ürítés) végzi. A gép mindkét munkát egy szerkezeti elemmel oldja meg. Az egyik oldalon kitermelt földet a másik oldalon üríti, ezért a kotró- edény forgatást kíván. A felső rész forgatása 94. ábra. Merítéklétrás kotró (10) 165
