Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Talajvédelem
nevezik. Ezzel számolva, késleltetés esetén a mértékadó vízhozam Qm*, = YF*’ (62> ahol FT = a redukált vízgyűjtő terület. Ha az eső hosszabb ideig tart, mint az összegyülekezési idő (T > r), a teljes terület bekapcsolódása után a vízhozam tovább nem nő, hanem — amíg az eső el nem áll — állandó marad. Üj terület ugyanis nem kapcsolódik be a vízszállításba. Az eső elálltával — mint első esetben is — a vízhozam fokozatosan O-ig csökken. A vízgyűjtő-karakterisztika a 86/b ábra szerint változik. A mértékadó vízhozam nagysága megegyezik azzal az esettel, amikor T = t. A jelenséget — nagyon leegyszerűsítve — csak azért mutattuk be, hogy fogalmunk legyen az összegyülekezés jelentőségéről és a mértékadó vízhozam nagyságát befolyásoló szerepéről. A valóságban az egész folyamat sokkal bonyolultabb. A lefolyás nem indul meg abban a pillanatban, amikor az eső hevessége meghaladja a talaj víznyelő képességét. Először a leesés helyén felhalmozódik. A felhalmozódást elősegíti az erdő, de segítik a helyi tározóterek, a mesterségesen létesített barázdák, árkok, sáncok. Sáncolt területen az összegyülekezés figyelembevétele még összetettebb feladat. Ha viszont figyelmen kívül hagyjuk, esetleg túlméretezzük a vízlevezető medrét vagy a völgyfenéken épített gyűjtőcsatornákat, a vízmosásokban, szakadékokban létesítendő műveket. A mértékadó vízhozam meghatározásában — az elmondott nehézségek miatt — nagy jelentősége van a helyi tapasztalatoknak, korábbi megfigyeléseknek. V ízmosás kötés A vízmosás felső szakaszát katlannak nevezzük. A vízmosás felső szakaszán, ahol nagy a lesodrás, a keresztszelvény általában V alakú, meredek falakkal, szakadó oldalakkal. A vízmosásból kisodort talajt a víz — sebességét vesztve — a lejtő alján lerakja. A vízmosás ezen alsó szakaszát hordalékkúpnak nevezzük (83. ábra). A víz munkája következtében egyre mélyülő és hátrafelé berágódó katlan akadályozza, sok esetben lehetetlenné teszi a lejtő mezőgazdasági hasznosítását. Ugyancsak sok nehézséggel, kárral jár a hasznosítás a hordalékkúpon, mert a növényzet ki van téve az időszakos eliszapolásnak. 10 Vízgazdálkodás - 22 QrF; Q^j 86. ábra. Vízgyűjtő karakterisztikák különböző idejű esőknél (42) 145
