Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Talajvédelem
Talajvédelem A FELSZÍNI VÍZMOZGÁS TALAJLESODRÓ HATÁSA A talajra hulló esőcsepp károkat okoz a talaj felületén. Az 1 mm átmérőjű esőcsepp érkezési sebessége 4,5 m/mp az 5 mm átmérőjűé 9 m/mp. A nagy sebességgel érkező esőcsepp elegendő eleven erővel rendelkezik ahhoz, hogy szétverje a felszínen levő talajmorzsákat. A hirtelen érkező sok vizet a száraz talajmorzsák nagy erővel szívják be. A beszívott víz összeszorítja a talajmorzsában levő levegőt, s ez így olyan nagy nyomás alá kerül, hogy a morzsát szétrobbantja. Különösen a nagy erősségű záporok rombolják erősen a felszín talaj szerkezetét. A talajra hulló csapadék egy része beszivárog a talajba, más része kezdetben a talaj felületén az apró rögök között tározódik. A felszín kis mélyedéseiben mozdulatlanul tározódó, el nem nyelt vízmennyiség elérheti az 5 — 10 mm átlagos magasságot. A felszíni vízréteg vastagságának fokozódásával a víz a lejtő irányában megindul és lefolyik. Az esőcseppek talajfelsztni szerkezetrombolása, talajtömörítése a lefolyást tényező erős megnövekedését okozza. Ennek káros hatása azonnal jelentkezik, a nagy hevességű záporok vize jelentős mértékben azonnal lefolyik. A lefolyásnak indult vízlepel kezdetben kis sebességgel mozog. Amilyen mértékben nő az összegyülekező vízmennyiség, és nő a lefolyó vízréteg vastagsága, úgy nő — a talaj esésétől és az érdességtől függően — a lefolyó víz sebessége. Meghatározott sebességhatárérték elérése után a víz megmozdítja a talaj felszínén levő talajszemcséket és részben görgetve vagy ugratva magával sodorja, részben pedig a vízben lebegtetve magával hordja. Ahol a víz sebessége ismét lecsökken, a lesodrott talaj a vízből leülepszik, és a völgyeket feltölti. A 74. ábrán a fedetlen talajon lepelben mozgó víz sebességének növekedése és a vízréteg magasságának csökkenése tanulmányozható különböző vízhozamok esetében, növekvő terepesésnél (47). A sebesség (folytonos vonal) a _ 5_ V = 13 \ q \ I (52) függvény szerint változik, ahol v = a vízmozgás középsebessége (m/mp);? = az 1 m széles terepsávon mozgó vízhozam (m3/mp); / = a terepesés. A vízréteg magassága (szaggatott vonal) a következő képlettel számítható h U (53) ahol h = a vízréteg magassága (m). 9 Vízgazdálkodás — 2 129
