Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
6. kép. Zsilipek át kell vezetni, árvíz esetén a befogadóba kell átemelni. Ezt a célt szolgálja az árvédelmi töltésbe épített csőzsilip és a töltés mentett oldalán létesített belvíz- átemelő szivattyútelep. Ha a befogadóban a vízszín alacsony, a belvizek a csőzsilipen keresztül szabad folyással engedhetők át. Ha a vízszín a befogadóban magasabb mint a levezető főcsatornában, szivattyús átemelésre van szükség. A csőzsilip az árvédelmi töltésbe épített, legalább 80 cm átmérőjű, helyszínen készített vasbeton cső (1. 73. ábra). Gondos építést kíván, mert meghibásodása könnyen okozhatja az árvédelmi töltés megrokkanását, átázását, szakadását. A cső körüli szivárgás meggátlására szádfalat kell köré verni. A cső pontos zárásáról mind a befogadó, mind a mentett oldal felől gondoskodni kell. Az átemelés céljára általában állandó jellegű szivattyútelepet építenek. A szivattyútelep szívóaknából, gépházból, átemelő szivattyúkból és nyomóaknából áll. A szivattyúk a szívóaknából emelik fel a vizet, melyet a hordalék ellen gereb- ráccsal védünk. A gépház biztosítja, hogy a motorokat, szivattyúkat az időjárási viszonyoktól függetlenül biztonsággal üzemeltethessük. A szivattyú nyomócsövét általában úgy vezetik át az árvédelmi töltésen, hogy az ne gyengítse a töltést. A nyomócső nyomóaknában végződik, ahol a kifolyó víz energiáját kell felemészteni, mielőtt a vizet a befogadó medréig vezető hullámtéri csatornába eresztenénk. Ha a levezetendő, illetőleg a töltésen átemelendő vízmennyiséget ideiglenesen tározni lehet, a szivattyútelep esetleg teljesen elhagyható. A tározóban tározott vizet a befogadó árhullámának levonulása után szabad folyással leereszthetjük. A szabályozott folyóink egyes holtmedrei tározásra alkalmasak (pl. a Szarvas—Békés- szentandrási holtmeder, mely 30 km hosszú és 5 millió m3 víz tározására alkalmas). Hosszmetszet szác! fel Mentett oldal TfTrr 73. ábra. Csőzsilip (43) 125
