Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
ahol Tíj _, = a hóréteg víztartalma az előző í-l-edik napon (mm), h — az előző napi észlelés ó ta hullott csapadék (mm). Ha a térfogatsúly elérte a felső határt, azt a következő havazásig állandónak tételezhetjük fel. A_ „belvizes” időszakban, februárban, márciusban a csapadék hevessége általában nem nagy. Mégis kötött talajon vagy gyors olvadás esetén előfordulhat, hogy a lefolyás nem a talajok telítődöttsége, esetleg fagyott állapota miatt indul meg, hanem mert kisebb a talaj szelvény vízvezetőképessége, mint a csapadék vagy az olvadás hevessége. Ilyen esetben a csapadék visszatartására irányuló intézkedések elejét vehetik a lefolyás megindulásának, a még hasznosan tározható csapadékvizek elvezetésének, a belvizek keletkezésének. A LEFOLYÓ VÍZMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA Kezdetben, a belvízmentesítő csatornahálózatok tervezése idején, még nem volt lehetőség arra, hogy a csapadék hevességét a talaj szelvény vízvezető képessége alapján területrészenként elemezzék, és számítsák az elvezetendő, lefolyó víz mennyiségét. Elegendőnek bizonyult, hogy a csapadékból lefolyó vízmennyiséget egyes öblözetek átlagos lefolyási viszonyaiból tapasztalati adatok alapján megbecsüljék. A vízvezető mederben a lefolyó összes vízmennyiség vagy a legnagyobb vízhozam észlelhető közvetlenül, a legegyszerűbben. A legnagyobb vízhozamot osztva a vízgyűjtő területtel, kapjuk a fajlagos lefolyást (l/mp,ha, 1/mp,km2). Ha a lefolyó vízmennyiség nemcsak a csapadékból származik, hanem források vize, árvédelmi töltések szivárgó vize, az árvíz nyomására feltörő talajvíz is táplálja, fajlagos vízhozamról beszélünk. Ennek megfelelően a fajlagos vízhozam q = qc+Qt+üf+Qa> ) (42) ahol q = a fajlagos vízhozam (1/mp, ha vagy 1/mp, km2) qc = a fajlagos vízhozam csapadékból származó része (fajlagos lefolyás) qt = a talajvízből származó rész qr = az árvédelmi töltéseken átszivárgó és felfakadó vízből származó rész qa = közvetlenül az árvízből származó rész. Hazánkban Bogdánfy készített először a fajlagos vízhozam értékeiről táblázatos összeállítást. Jobban alkalmazkodik a vízgyűjtő terület változó sajátságaihoz Korbély feldolgozása, melyet a 27—28. táblázatban mutatunk be (42). 7 8 9 10 12 16 20 24 86 48 60 72 96 120 54 53 52 51 49 47 46 45 43 42 41,5 41 40 39,5 1,48 1,32 1,18 1,09 0,93 0,78 0,62 0,52 0,41 0,34 0,30 0,27 0,23 0,20 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30,5 30 29 28,5 1,10 0,98 0,87 0,79 0,68 0,55 0,46 0,38 0,30 0,25 0,22 0,20 0,17 0,15 113 8 Vízgazdálkodás — 2
