Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Bevezetés
A táblázatból láthatjuk, hogy míg a tenyészedény-kísérletekben kedvező életföltételek között l kg szárazanyag fölépítéséhez elegendő volt 550 1 víz, addig a gyakorlatban — a nem megfelelő agrotechnika miatt — ugyanilyen eredmény eléréséhez 1463 1 vízre volt szükség. Tehát a meglevő vízmennyiség rossz hatásfokú hasznosítása miatt nem lehetett nagyobb a termés. A csapadéknak csak 38%-át sikerült hasznosan értékesíteni, a többi kihasználatlanul veszett el. 2. táblázat. A nyíregyházi kísérleti gazdaság terméseredményei az 1932—43. évjáratból (24) Szem-, gumó-, szénatermés öszszes szárazanyag Csapad évi ék tény. idei 1 kg sz. a.-ra esik víz Trans.t kísérleti úton Hasznosult csapadék q/ha mm i 1 % Rozs 10,1 ( + 143,0%) 28,0 627 473 757 550 76 (+92%) Burgonya 35,7 ( + 14,5%) 16,1 630 386 1054 670 63 (+40%) Kukorica 11,8 ( + 80,0%) 24,4 583 337 567 400 73 ( + 97%) (6 év) Lucerna 29,1 ( + 100,0%) 24,7 619 369 764 590 68 ( + 58%) A 2. táblázat a Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaságnak fejlett agrotechnikával elért ugyanezen évjáratból származó üzemi eredményeit mutatja. Itt 1 kg szárazanyag fölépítéséhez a kedvező agrotechnikával már sokkal kevesebb vízre volt szükség. Ennek megfelelően lényegesen növekedett a termés. A csapadék-hasznosulás voltaképpen megkétszereződött. A megfelelő agrotechnika igen alkalmas eszköze a természet adta csapadékmennyiség jó hasznosításának. Hazai viszonyaink között azonban a víz még jó hasznosulás esetén is korlátozója lehet a nagy termések elérésének. Hank idevágó kísérletei főleg réti agyagtalajokra vonatkoznak. Ezekben a kísérletekben azonos alap- és kiegészítő trágyázással, azonos módon vetett és ápolt növényeket öntözéssel, illetve öntözet- lenül kezelt (25). A 3. táblázat adataiból szembeszökő, hogy az öntözés eredményeként a termés 100%-osan növekedett. Azt is mondhatjuk, hogy az adott fény- és hőviszonyok között a száraz gazdálkodásban — a nagymértékű trágyázás és a magas színvonalú agrotechnika ellenére — a 3. táblázat. Az öntözés hatása a műtrágya értékesülésére (25) Öntözetlen ! Öntözött I Termés | növ. alap és kiegészítő műtrágyával q/ha | % Őszi árpa 6,3 10,3 64 Tak. répa 240 384 60 Kukorica 11,6 30,7 165 Herefüves 27,7 59,0 112 táplálóanyagok jó hasznosulása öntözés nélkül nem volt lehetséges. A nagy termések elérésének azonban nemcsak a kevés, hanem a sok víz is akadályozója. A túlságosan nedves, vízzel borított talajban a növény megfullad. Agrotechnikai eszközökkel a túlzottan nedves talajokat is lehet bizonyos mértékig javítani. Ez a lehetőség azonban korlátozott. A talaj akkor válik károsan ned10
